Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)
Vontatás állati erővel
a dolgot, hogy estére falu alá érjenek. Sőt, ha tán még alkonyat előtt húztak el valamelyik falu alatt, s a következőt már nem igen érhették el sötétedés előtt, akkor is megállottak. A kocsisok kifogták a lovakat, s bementek velük a közeli faluba, ahol valami állás alatt vagy istállóban fedél alá juttatták az ázott, fázó, fáradt állatokat. Rendesen már biztosra mentek, mert minden tiszamenti falu424 ban volt egy-két ismerősük. " Juha s z Antal leirásából a deszki hajó vontatók bandáiban a munkamegosztás egy figyelemreméltó formájával találkozunk. A deszki szerbeknek fő foglalkozásuk a fuvarozás volt, s a hajóvontatás. Az állandósult foglalkozás természetesen a hajóvontatás gyakorlatában előbb-utóbb olyan munkamegosztást eredményezett, mely egyaránt hasznos volt az időmegtakaritás és a munkaerő kimélése szempontjából. "Amikor egy gabonáshajó vontatására 14 lóval 5 kocsis társult, csak hárman vontattak, a másik kettő a b r a k o s volt. Az abrakosnak nappal a főzés és a lovak etetése-itatása volt a feladata, éjjel pedig a lovakra vigyázott. Az éjszakai őrködésért cserében napközben a hajón pihenhetett. Abrakosnak általában idősebb vontatókat osztottak be, hiszen munkájuk könnyebb volt, mint azoké a kocsisoké, akik egész nap a vontatóutat rótták és bajlódtak a lovakkal, meg sokszor a bozótos, bokros terep akadályaival. Egy izben, amikor 20 lovas gabonáshajót vontattak föl a Tisztán Titelről, a vontatók igy oszlottak meg: 6 kocsis és 3 abrakos. A kocsisok száma azonban nem mindig ilyen arányban volt a lovak számával. Adatközlőink egybehangzó tanúsága szerint 6 lovat egy kocsis el tudott hajtani, különösen az utóbbi évtizedekben, amikor csak homokosdereglyéket fuvaroztak. Ez nem volt könnyű feladat, de a gyakorlott deszki vontatók megbirkóztak vele, 6 lovas dereglye vontatását tehát ketten fogadták föl: egyikük volt a kocsis, másik az abrakos. 8 lóhoz vi-