Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A hajtási technika

Á hajtási technika Hajtási technika alatt azoknak a tevékenységeknek az összességét értjük, melyeket a vontatók és a hajósok külön-külön, de együttműködve is a vontatás, a viz ellen való haladás érdekében végeznek. Dolgozatunk szempontjából e tevékenységek között fő helyen természetesen a vonóerőt kifejtő állatok hajtása és irányitása áll, ez azonban — mint látni fogjuk — nem független magának a hajónak az irányitásától, továbbá a hajóvontatás rendszerének már tárgyalt más összetevőitől sem. FELFOGADÁS A vontatás folyamatát, melyben a hajtási technika érvényesül, megvalósul, megelőzi a vontatók felfogadása. Ez jelentős eltéréseket mutat aszerint, hogy emberi erővel vagy állati erővel végzett vontatásról van szó. Az egyes folyómenti településekben azonban, ahol a hajóvontatás rendszeres munkalehetőség volt, a felfogadásnak kialakult szokásai voltak. Vontató emberek felfogadása, A maguk erejével vontató emberek, az un. gyalogvontatók ". . . bandába állottak s átajjába vállalták a vontatást, vagyis a szószólójuk, a bandagazda megalkudott a hajó gazdájával vagy kormányosával, hogy mennyiért vállalják a hajó felvontatását. Ez a megegyezés vonatkozhatott pusztán csak a vontatásra, néha azonban egyéb munkára is, pl. a teher ki- s berakására vagy homokkitermelésre stb. A munka elvégzése után a bandagazda vette át a pénzt 324 s egyenlő részben felosztotta a banda tagjai között. " A Dráva