Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(A falunak közlegelője nem volt abban az időben már?) Dehogynem volt. Meg is van még ma is egy része. De abból is fel lettek fogva rizstelepnek. Azt is a Klein-tagjábul vették. A legelőt. Mert ami a milotai határon volt legelő, az vajmi kevés volt a milotai jószágnak. Rengeteg jószág volt itt ezelőtt, Milotán. Van ugyan még ma is. Nem hiszem, hogy van annyi még egy községben, mint itt, Milotán. (A Klein-tagból a község bérelte a legelőt?) Vették a Klein Andortul. (A község vette meg?) A gazdák vették meg. (Mindenki saját magának külön-külön?) Egybe volt, csak mindenkinek meg volt jelölve. A kamatját a községi legeltetési pénztár szedte, ugy fizették mindig Klein Andort. (Ez a közös legeltetési rendszer megvolt egész 45-ig, a földos ztásig ? ) Meg, mig földosztás nem volt. Egy tábla rész volt ökörlegelőnek hagyva, a más része meg a csordabeli jószágnak, kisgulyának. (Ugyanez a rendszer volt itt a környéken a többi faluban is ?) Ugy volt az, mint itt, minden községben. Na mondjuk, azért Becsen, aa.ok nem vettek legelőt, mert Becsnek rengeteg nagy határja van. Csak hát ott meg az volt, hogy nem volt, aki dolgozzon. (Miért?) Hát nem szerettek a becsiek dolgozni. Nagyon elbetyárosodtak. (Mi volt ennek az oka?) Hát ezt ük tudják. A nagygazdák, ezek is olyan trehányok voltak. Azok se nagyon törődtek a birtokkal, nem ugy, mint nálunk. Itt, ha nem művelték rendesen a földjét, más esztendőn már nem adta annak harmadába. Vagy megkapálta a földet rendesen, vagy azt mondta neki, az isten áldja meg... (Tiszabecs gazdagabb falu volt, mint Milota?) Feleség: (arról beszél, hogy a milotai asszonyok szinte teljes számban eljárnak a téeszbe dolgozni, a becsiek jóval kevesebbet. ) (Mitől van, hogy ennyivel dolgosabbak az itteni emberek?) Itt sokkal igyekezőbb ez a község, mindig is az volt. Mióta én az eszemet tudom. Becsen ezek a nagygazdák is mind olyan úrhatnámok voltak. Nem szerettek dolgozni, csak lékászni. Nem