Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(Ott ki vette meg?) Ott gazdák vették meg. Házakhoz. Mikor hogy. (Ott a helybeli gazdák nem foglalkoztak ilyesmivel?) Tiszabecsen? Hogyne foglalkoztak volna! De volt olyan is, akinek nem volt. Hát nem ugy volt azelőtt, mint most, hogy van akinél van három-négy darab tehén. Akkor volt olyan, hogy egy se volt. (Amikor megjelentek az uj gépek, Milotán hányban voltak ilyenek először?) Hát ugyi, az már régen volt. Még előbb járgányos gép volt, amit ló húzott. (Sok ilyen volt itt?) Az csak egy volt. Akkor jött, a vén Gedus ur volt, annak jött motor. (Ki volt az?) Berki Gedeon. Annak volt tagja is itt. (Az gazdálkodott is?) Hát gazdálkodott eleinte, de aztán kiadogatta. (Ez az ember, amióta maga emlékszik, mindig itt volt a faluban és mindig ilyen nagy birtoka volt?) Még valamikor nagyobb is volt, mert hát ugye testvérek voltak, aztán a testvérek leadogatták. Neki maradt meg csak, ami neki jutott. (A többi testvérei nem jól gazdálkodtak?) Dehogynem. Elmentek, Váriba, melyik hova ment lakni. (Ki vette meg a földjüket?) Itt a gazdák. (A nagyobbak?) Hát annak volt pénze megvenni, a nagyobbaknak. (Olyan nem volt, hogy egy kisebb gazda is tett félre pénzt valahogy, és kisebb földterületet vett?) Olyan is volt, dehogynem volt, volt mindenféle. Feleség: Van, aki könnyebben megspórolta. (Mi kellett ahhoz, hogy könnyen meg lehessen spórolni?) Nagy család nem volt, a gazda nem volt iszákos, igy aztán tudott spórolni. (Sok iszákos ember volt abban az időben?) Nem volt annyi, mint máma már van. (Mióta lett több iszákos ember?) Hát ki tudja azt számon tartani. Itt a téesz, a sok almát csinálja cefrének, hát kiosztja a tagoknak. Hát ezért van aztán több italos ember. Mert kiossza a tagoknak, van amék kap még kilenc litert is.