Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

1976. szeptember ... A becsi egyháztól harminchárom hold földet használtam. (Es a saját földje mennyi volt?) Saját fődem? Hát a saját fődem felü vót tiz hódon. (Hogyan mert vállalkozni ekkora gazdaság vezetésére?) Hát ugye, a lú birta. (Egy pár ló elég volt hozzá?) Elég. (Évente hány ember fordult meg magánál, ilyen napszámosféle?) Hát ugye, az igazat megvallva jártam Gyarmatra is, vittem asszonyokat, azért is jöttek dógozni, nekünk meg nem kellett ugye. . . a kaszáláshoz kellett, mert azon az egész földön nem termesztettünk, csak kalászost. Kapást semmit se. (És a kalászos és a takarmány milyen arányban volt?) Hát mikor hogy, az időjárás. . . hát szóval az a miénk volt. (Takarmányt nem termesztettek eladásra?) Dehogynem, eladásra is. (Mit adtak el inkább, takarmányt vagy gabonafélét?) Hát a búzát meg a luherét hordtuk tulfelülre, az volt a legjobb. Cseszkóba. (Piacra vagy nagykereskedőhöz?) Piacra. Megvették. (És a piacon kisebb részletekben vagy nagyban adták el?) Hát én adtam el nagyban is itthon, kazalba, de amit hordtam által, azt fuvarosok, gazdák is. . . (Hányban kezdett el önállóan gazdálkodni?) Nem akarok hazudni, a harmincas évekbe, mán nem tudom melyik évbe. Még az apám élt. . . (De már maga vezette a. . . ) Hát én vezettem mindig. Leégtünk kilencszáztizenháromban, maradt egy kis adósságunk, apám kiment Amerikába. Ketten maradtunk az anyámmal. Hát itthon a magunkét használgattuk. Majd apám hazajött kilencszázhúszba, nem vette át a gazdálkodást. Hát ugye, együtt, megértettük egymást. . .