Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

tottuk, és jött a falrakás, de addig nem bontottam a közfalat el, amig a fundamentum meg nem volt. (Az, hogy a gyerekek ilyen különböző helyekre kerültek el tanárnak, meg mérnöknek, ez hogy alakult?) Hát ugyi én se akartam itt maradni fiatalkoromba se, de hát nem lehetett menni, na. A szegénységiül fogvást. Meg aztán a 19es időszakban kommunista elnök volt, hát nem érvényesülhettem. Jelentkeztem én rendőrnek, csendőrnek, mentem volna én Amerikába is, de oda sem sikerült, hát maradtam. Hát oda úgy nem sikerült, hogy egyszer nem engedélyezték, mert sok pénzbe került, és sok pénz meg nem volt. Na aztán amikor ezek jártak iskolába, akkor látták, hogy szegénységbe éltünk, akkor még nem ment olyan jól, hát jó tanulók voltak, akartak, mentek. De én nem mondtam egynek se, hogy menjen! Azt nem mondtam, hogy ne menjen, csak ennek az egynek nem sikerült, ezt bánom mindég, mert az volt a baj, hogy tanult akkor, úgyhogy eztet már nem mertem adni a gimnáziumba, hanem adtam ipari tanulónak. De már most bánom, sokkal jobb lett volna, kibirtam volna. De féltem attól, hogy nem birjuk kitaníttatni. Mert ugye akkor a téeszcsébe voltam, a feleségem akkor csak 400 forintot kapott az óvodánál, minden pénzt be kellett osztani. . . Hát akkor. . . (Ez a traktorosság nem nagyon jó?) Hát! Látta, hogy néz ki! egy nagy mocsok az egész. A tanulásra lett volna esze, csak tehetségünk nem volt hozzá. Ezt mondtam én a pártnál is, hogy nem egészen úgy van az, hogy akinek esze van, az mehet. Az valami még kell. Mert ha nincsen adottsága, ha nincs valami támogatás, mondom, akkor az az ész is elvész. (Mikor tetszett párttagokkal erről beszélni?) Hát amikor pártgyülés van. Mert párttag voltam én 45 óta. (Most is az?) Az. Az apám az volt, nekem már muszáj volt annak lenni. (Mióta tetszik téesztag lenni?) 52 óta. (Mindjárt az elején belépett?) Nem az elején, mert ötvenben alakult meg egy, de mink csak 52-ben léptünk be, a másikba. Mert csak a nincsteleneknek volt, kezdetbe, akkor aztán belementünk az ilyen kisebb gazdák is. (A téeszvezetők hogyan működtek itt?)