Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

Akkor még nem, majd aztán lett, mikor hát ü, hát azt gondolta, hogy ü, mint pártelnök lesz, neki most már szabad lesz mindent. Ragadhat mindent. Na de hát az orrára koppantottak, hé megállj. Neked se szabad mindent. Igy megvetette ü is a pártot. Hanem jehovistának állott által. Na, ilyen emberek vágynak. Itthon a jegyzőkönyv megszűnt. És abbul a négy emberbül még a mult esztendőbe halt meg a negyedik. Idáig élt. Hogy nem pászolt neki ez a rendszer, de semmi kavarodást nem csinált. Mer legalábbis belőle egy, az a Tarpay, az nem érdemelte volna meg. Még a többire rámondhatom magam is, hogy megérdemelte volna, hogy vigyék. De nem igy szólott a rendelkezés. Hanem figyeljük. Igy aztán megmaradtak köztünk továbbra is, lassanként azt elhulladoztak. De hatalmuk nem volt. És hát az a néhány esztendő is, hát jó volt, hogy túlélhették. (Tarpay az rendes ember volt?) Az rendes ember volt, hiába úriember volt, nehéz fizető ember volt, mert nehezen tölt neki is. Mert már, hogy ezt is elkezdjem, heten voltak ük is testvérek ahhoz a birtokhoz, amit ü aztán, amibe ü gazdálkodott. De már mikor átvette a birtokot, az apja halála után, már akkor is volt adósság. Na, de a testvéreket meg kellett fizetni. Megint csak adósságot kellett a bankbul fel-felszedni. Úgyhogy neki elég volt azt nyögni. A kamatot, nem törlesztett ü. A birtokbul ami jövedelme volt, a cselédséget fizette, meg az ü felhasználása, két gyermeke volt, azt taníttatta. Elég volt ha kijutott a kamatra. De nem volt uzsorás ember. És addig is, amig ez a demokrácia be nem köszönt, messzire odaköszönt ha ott kapált, vagy mit csinált az a szegény ember, vagy gazdag ember, akárkinek. Jó napot kivánok. Na, mit dolgozunk. Szó nélkül nem hagyott el senkit. Hát ilyen ember. Hát akkor miért. . . persze én ezt is tudtam, hogy miért, mert Kondor Jóska hozzá folyamodott egy izbe, be is vette, mint gazdának oda ütet, csak nagyon kezeragadó lett Jóska, igy azt kitette. Hát ü ezért orrolt rá. Ha az ember tisztes életet él, nem teszik ki sehonnét, hanem megbecsült ember mindvégig, mig élt. Ez igy van, atyámfia. De aki gazembereskedik, azt megveti más is. Utólag oda megyén, hogy ez gazember. És megveti. (Sok jehovista hivő van a faluban?) Hát itt nem volt, meg nincs is. Más már nincs. (Csak az az egy volt?) Az volt, meg még volt egy, az mán elébb meghalt, mint Jóska. A családjábul egy elörökölte azt, Magosligeten lakik egy fia. De itt más nem csatlakozott, egy másik ember, Kámási András, az csatlakozott.