Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

Lábra állt, de hogy is. . . azt mondja, máma hetvenhatot irunk, hát talán ha jól emlékszem, hatvankilencben indult meg már. Került ide egy elnök. . . (Klapka ? ) Igen, Klapka György, Gyarmaton lakik azt most, kölesei születésű, na jó hát az is ugye egy szegény embernek a leszármazottja, mert csak cselédkedett az apjok Kölesébe, hát ugyi ők felavanzséroztak, ilyen gazdasági iskolán, vagy hun járt ő, de az ember volt. Mert az oszt a részeg embereket továbbította a helyérül. Nem értett kapcsolatot vélek. Es minden jobban állott a helyére fele, három esztendőt töltött itt, de az már itt tartaléktőkét hagyott. (Miért ment el?) Miért? Mert hát ugyi, irigy ember mindég van. Es hát vó tak, akiket ő letett a hivatalából, ugyi, az mindig marta, döfölte. Hát ugye, mán azt megunta. Utoljára annyira oda vadult, a pártvonalon valók is, akik a pártban vannak, a pártvezetőség, hogy azok is rálettek. Pedig kár volt. Mert nem azt mondom, elég jól áll a téeszünk, de még jobban állana, ha még mindig elmaradt volna. Mert úgy mondjuk, hogy a vanbul már könnyű. Igy van? Hát nem esett vissza azóta se a téeszünk, a közös, mióta már más elnök van. De hát adósságra odamenni, és azt is fölfejleszteni, hogy az is törlesztődjön, de még tőke is maradjon, igy kellett talpra állani. Nem mikor már jó tőkénk is volt, az adósság is elmúlt. Hát ugye, gyarapszik-gyarapszik a tőkénk most is, csak nem úgy, mint az alatt a három esztendő alatt, mig Klapka György volt. (Mikor ő elkerült innen, megint visszakerültek a vezetésbe azok, akiket ő letett, vagy hogyan alakult?) Hát nem kerültek vissza, csak ami akkor volt vezetőség az ő keze alatt már az utolsó évben is, még az van most is, már ez is három éve, hogy ez az elnök itt van. Azok a vezetők vannak mellette. (És milyen indokot találtak, vagy mivel küldték el? Mit mondtak? ) Hát. . . én ezt aztán mán biztosan nem tudom, csak igy hallomásból. Hát ő belefogott Fehérgyarmaton házat építeni. Na jó, hát én ezt mind elhiszem, volt azt, amit elszámolt is, mert nekünk van sóderünk, ő. . . az itt való kocsi, jármű, ezek hordták ki neki a sódert. Vannak itt mesterbrigád. Azok jártak felépíteni. Hát ezen kezdődött el, hogy ingyen csináltatta meg a lakást. A másik azt mondja, hogy volt elszámolás, ha nem egy fillérig is, de nem éppen ingyen. Hát ilyennel kezdték azt mar-