Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A tizenötgyermekes család

Nem panaszkodhatok rájuk, mert mint nagycsaládos embert, megbecsültek. Később, ahogy a gyerekek szaporodtak, a másik szobát is átadták, igy a cselédek közül egyedül mi voltunk azok, akik nem közös konyhában laktak. Az előbb már emiitettem, a családom egyre terebélye­sedett. Itt Bükön születtek: FERI, ROZIKA, MARISKA, ERNŐ, MARGIT és MIKLÓS. A konvenció magában nem lett volna elég, de szeren­csére az első asszonytól való gyerekek már annyira megnőttek, hogy ők is kerestek; először napszámosként, majd hónaposként. Ha elfogyott a lisztünk, a Kadnár molnár mindig kisegitett. Vagy előleget adott vagy pénzért lehetett venni tőle. Nehéz volt ez az időszak, a sok éhes szájnak sok ke­nyér kellett. A feleségem a keveset is be tudta osztani, ugy, hogy sohasem éheztünk. Inkább a ruházkodás adta a legtöbb gon­dot. Ujat csak nagyon ritkán vehettünk, azt is inkább a nagyob­baknak. Tőlük aztán mindig rámaradt a kisebbekre. A ruházko­dási nehézségek miatt az iskolábamenés is problémát okozott. Télen a nagy hidegekben úgy oldottuk meg, hogy felváltva jár­tak a gyerekek iskolába. Ruha miatt még nem lett volna olyan nagy baj, de a lábbeli több gondot jelentett. A nedves, lics-po­csos időben nemigen tudtuk kiengedni őket a lakásból. Karácsonyra a grófnőtől mindig kaptunk valamilyen ru­hafélét, akár egy gyermeköltönyt, akár egy lábbelit, vagy mind a kettőt, de ez legfeljebb csak egy-két gyermek problémáján se­gített, de az alapvető gondunkat nem oldotta meg. Nyáron ruha­gondunk, cipő-gondunk nem akadt, mert ekkor megfelelt egy vé­konyka nadrág is, lábbeli pedig nem kellett. Egész nyáron me­zítláb futkostak a gyerekek. Nem is gondoltak arra, hogy vala­mit húzzanak a lábukra. Eletünk 1945 után, a felszabadulással változott meg. Gondunk, az megmaradt, de az más irányú lett. Az uradalom földterületét kiosztották, s ezután már magunknak dolgoztunk. Még együtt voltak a gyerekek, s mint nagycsaládosnak, 14 kat. hold földet juttattak: 12 kat. hold szántót és 2 kat. hold rétet. Még 1945 áprilisában Sopronból jött egy mérnök, aki a Földosztó Bi­zottság javaslata alapján kimérte a területeket. Cédulákat húz­tunk, s ennek alapján döntötték el, hol kapjuk meg a földünket. Magam is tagja voltam a Földosztó Bizottságnak. Tudom, milyen örömet jelentett a föld kiosztása a cselédek között. Valóságos ünnepséget rendeztünk az osztás befejezése után: mulatságot ren­deztünk a kastély udvarán, a fiatalok pedig a cigányzenére regge­lig táncoltak.

Next

/
Thumbnails
Contents