Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - Az uradalom népének munkaköre

évben. - A "kijáró disznók"-at őrző kanászt kötelezték kutya­tartásra, ezután napi 3 liter szeperát (fölözött tejet) adtak. Pm. : A kanász végigkürtölte a falu utcáját. - A disznók ijedten hátráltak a kanász ostorának pattogtatásától. A kanász sokszor durva, kiméletlen szavakkal terelte maga előtt a gondjaira bizott állatokat, ugy, hogy sokszor el­feledkezett emberi mivoltáról. E magatartást átvitt jelentésben a durva, nyers, modortalan ember jellemzésére is használjuk nyelvünkben. Pm. : Olyan vagy, mint egy kanász! - Ne légy olyan ka­nász! - Te kanász! - Egészen kanásztempót vettél fel! e. ) TEJESKOCSIS - Lófogattal rendelkezett, de a ko­csisokétól teljesen eltérő munkát végzett. A tehénistállóból szár­mazó tejtermék elszállítása volt a legfőbb feladata, ezenkívül pedig a gulyásokat, a kanászokat segítette a takarmány és az alomszalma istálló, illetve az ólak elé vitelében. Munkaeszköze volt a szekér, a lovak hajtásához a sa­ját maga által készített ostor, a tejszállitáshoz 15-20 db 20 literes tejeskanna. - Az egyéb munkájához kapott egy vil­lát, gráblát és kaszát. - Lovak tisztántartásához egy vakarót és egy kefét. Mindennap 4 órakor kelt, ellátta a rábízott állatokat, etetett, kiganajozott, itatott, megtisztította őket, majd 5 óra után a gulások által megtöltött tej es kannákkal indult a tejcsar­nokba, ahonnan a tele kannák egy részét kivitte a vasútállomás­ra, hogy a hatórás vonat továbbszállitsa ezeket Sopronba. Innen ismét visszaindult a tejcsarnokba, ahonnan az üres kannákat fel­rakta szekerére, hogy a majorba vigye. Reggelizés után megkezdte a "takarulást. " Tizenkét pár állat takarmányáról kellett gondoskodnia: nyáron zöldet kaszált, télen pedig a szénát vitte be az istállóhoz, s gondoskodott a disznók darájáról is. Délben a másfél órai szünetben gondos­kodott állatairól, saját magáról, majd folytatta a délelőtt meg­kezdett munkáját. Ha maradt még szabad órája, a cselédekhez fát szállított vagy egyéb majori fuvarozást végzett. Délután hat órakor ismét vitte a tejet a csarnokba, ahol az este fejt tejet vitte vissza a borjusoknak és a kanászoknak, hogy azok a fiatal állatokkal feletessék. Mire kifogott, hét óra is elmúlt, s az állatok rendbetétele után térhetett haza család­jához. A gyermekek leggyakrabban már aludtak, s csak a gon­dos feleség várta a vacsorával. A téli időszakban, amikor nem kellett kimenni a mező­re, a keverőben segített a gulásoknak a szecska elkészítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents