Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - A majorok népének bére

Pm. : Az intéző az ökörfogatokat a hónaposok gondozására bizta. A hónaposok bérét csak elseje után fizették ki. d.) Napszámosok a "létra" legalsó fokát jelentették. Itt is megkülönböztettek egész évre leszerződött és csak időszakosan alkalmazott napszámosokat. Napszámosként csak a 15 évet elért fiatalokat szerződtették, természetesen a legminimálisabb bérért. A szerződés szerint munkát egész éven át biztositottak számukra: istállóban állatokat gondoztak, trágyahordásnál segédkeztek, vetésnél az állatokat vezették, s egyéb, könnyebb munka elvégzését bizták rájuk. Az időszakosan alkalmazott napszámosokat a munkák befejezésével elbocsátották. A napszámosok fizetésüket minden hét végén, szombaton az esti órákban kapták kézhez. Napszámosnak fiukat, leányokat, sőt asszonyokat is alkalmaztak, s ha csoportban végezték munkájukat, pl. kapálás, egyelés, gyűjtés, akkor a "pallér" ügyelt rájuk, aki nemcsak a munkatempójukat, hanem a munka minőségét is ellenőrizte. A napszámosokat általában nem tekintették cselédnek, azonban azokat az egész évre leszerződött fiukat, akik már az állatok gondozását is el tudták végezni, azokat kiscselédeknek, kisbéres éknek, ostorosoknak nevezték. Igy nőttek bele fokozatosan a nehezebb és felelősségteljesebb munkakörökbe. Pm. : A cukorrépa egyelésére állitották be a napszámosokat. - Az állatok gondozását az ügyesebb napszámosokra is rábízták.