Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - Körültekintés a cselédek világában

Ezt azzal lehet magyarázni, hogy a fejlődésben levő szervezet a rosszultápláltság, az egészségtelen lakás miatt nem tudta az ellenállást kifejteni, igy a gümőkor már gyermekkorban kifejlődött, s a pusztítását pedig az ifjúkorban végezte el. A csecsemőhalandóságot a szülések szakszerűtlen levezetése is előidézte. A majorban nem volt orvos, nem volt bába, igy a szülésekhez leggyakrabban csak késve érkeztek meg, amikor a hozzánemértés már előidézte a bajt. Sokszor nemcsak a kis újszülött, de az édesanya élete is ráment a helytelen kezelés miatt. A szülések minden esetben a zsúfolt lakásban folytak le, sokszor a gyermekek szeme előtt, igy nem lehetett csodálkozni, ha az iskolába kerülő cselédgyermekek a szexuális élet területén teljes felvilágosultsággal rendelkeztek. A zsúfolt szobákban való együttlakás azt is magával hozta, hogy már iskoláskor előtt tudták, mi az áldott állapot, mit jelent a közösülés ténye. Nem lehet csodálkozni azon, hogy nagyon sok cselédleány idő előtt másállapotba került és mint leányanya szülte meg gyermekét. Az orvosi ellátás is nagyon rossz képet mutatott a felszabadulás előtti évtizedekben. Ezen a területen valóban a földesúr emberségességétől függött a beteg cselédek orvosi ellátottsága. Bauer Ottó tormáspusztai gazdaságáról a korabeli feljegyzések ezt irják: "A beteg cselédek ingyen részesülnek orvosi kezelésben és gyógyszerekben. A birtokos a cselédeiért a munkás segitőpénztárnak a rendes tagok első csoportjára kiszabott évi dijat visszatérítés kötelezettsége nélkül fizeti s igy azok aggkoruknak gond nélkül nézhetnek elébe. A birtokos a munkás s egitőpénztárnak maga is alapító tagja lévén, mint ilyen, az évi 1 K 20 f. hozzájárulás alól fölmentve, minden cseléd után évi 10 K 40 fillért fizet. A tulajdonos emberies bánásmódjának és gondoskodásának következménye, hogy a cselédek állandóak, amit mutat az a tény is, hogy 1896-ban egy, 1901-ben két cseléd nyerte el a vármegyei gazdasági egyesület érmét 30 évi egyhelyben szolgálatáért. " A ma élő cselédek ezzel szemben a legutolsó földbirtokosról, Skublics Andrásról úgy nyilatkoztak, hogy még fogatot sem adott a betegek részére, amely Csepregbe beszáliitotta volna őket. Ha orvos elé kerültek, akkor az csak a legsúlyosabb esetekben irta ki őket a munkából. A büki uradalom is fizette a falu orvosát azért, mert cselédeit gyógyította. Az intéző azonban sokszor kijelentette,