Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - A tormáspusztai uradalom - A kastély épülete a századforduló idején

lyek mint "Bauer-Skublics" sörárpa, állami fajtaelismerésben részesültek és kerültek forgalomba. Evenként 15-20 vagon került belőle eladásra, részben mint sörárpa, részben mint nemesitett vetőmag. A gazdaság állatállománya 270 db szarvasmarha, 60 ló és csikó, 450 juh és 300 db sertés. A szarvasmarha állomány: 1 törzsbika, 90 tehén, a hasas üszőkkel együtt, 85 vegyes korú üsző és 12-15 db növendék bika. A tehenészet átlagtejelése 4000 liter körül mozgott. A legmagasabb átlag 4427 1 volt, a legnagyobb egyedi tejelés pedig 8159 1 te

j, 300 kg zsírtartalommal. A borjúkat születésüktől kezdve mesterségesen nevelték, s a nemüktől függően 2-4 1 /2 hónapig kaptak teljes tejet. - A gazdaság a tejet Kőszegen értékesítette, a katonai alakulatok legfőbb szállitója volt. A tehéntenyészet legfőbb célja a jó tejelő, jó takarmányértékesitő, egészséges szervezetű állatok kitenyésztése volt. Évente kb. 12 bikát adtak el, s a tenyészbikáik az országos vásáron többször is dijat nyertek. Eladtak még kb. 10 tenyészüszőt, s évente 16-20 saját tenyésztésű ökörtinót hizlaltak. A juhászatuk 250 anyabirkából, ezek szaporulatából és 6 törzskosból állt. Az anyák nyirósúlya 4-5 kg-ot, a kosoké pedig 8 kg. átlagsúlyt tett ki. - Évenként kb. 20-30 kost adtak el. A sertéstenyészetük mangalicából adódott. Az állomány 50 anyasertésből és ivadékaiból állott, az utóbbiakat süldőként értékesítették. Tenyészkanjaikat az országos tenyészállatvásáron adták el, ahol dijakat is nyertek. A hidegvérű, muraközi-belga keresztezésü lótenyésztésük célja az volt, hogy a gazdaság részére jó mozgású, kitartó, edzett igáslovakat nyerjenek. Az évesnél idősebb csikókat télen is félig nyitott istállóban tartották. A nagyon jó egyedü méncsikókat 2-3 éves korukban, mint tenyészméneket adták el. A gazdaság a felsorolt eredményei ellenére nem érte el a valamikori "Baueri szint"-et. Különösen a gazdasági válság után rendült meg anyagi helyzete, s sokszor olyan helyzetbe került, hogy a cselédek bérét sem tudták kellő időben kifizetni. A 30-as években megindult cselédvándorlást a háborús évek sem tudták megállítani, A megkérdezett cselédek szerint a hozzánemértés süllyesztette le a valamikori hires gazdaság szinvonalat. A folyamatos hanyatlást a felszabadulás állította meg, amikor a nagybirtokot teljes egészében a valamikori cselédek között osztották széjjel. Az 50-es években pedig az egyre erő-