Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - A büki uradalom

A birtok 586 kat. hold szántóból, 350 kat. hold mintaszerűen kezelt erdőből, 90 kat. hold rétből, legelőből és 12 kat. hold kertészetből tevődött össze. A szántóterületen főként gabonát, cukorrépát és kukoricát termeltek, de a termeivények között a kender, a len, köles, mustár és a repce is előfordult. A takarmánynövények között a legfontosabb helyet a lucerna és a lóhere foglalta el, de kisebb területen biborherét is vetettek. Az állattenyésztés főágának a cukorgyári időkben a szarvasmarha-hizlalást, a göbölyözést tekintették. A hizlalásra a cukorgyár melléktermékeit, a melászt és a törkölyt használták fel. A hizóállatokat főként Németországba, oda is leginkább Münchenbe szállították. A göbölyözés nagy jövedelmet biztosított a gyári tőkések számára. A Szapáry grófék kezére került birtokon inkább a tehenészet fejlesztésére áldoztak sokat. Nagyon jó tehénállományuk alakult ki, évi négyezer literes átlagú állatokkal. A tejet főként Sopronba, az akkori megyeszékhelyre szállították vasúton. Az állomásra mindennap tejeskocsi vitte ki pontos időre a tejet, hogy idejében eljuthasson a rendeltetési helyére. Tehénállományuk 80-100 között mozgott. A szarvasmarhák száma az ökrökkel, borjukkal és a nevedékekkel együtt megközelítette a kétszázat. Három bika is tartozott az állományba. A hires sertéstenyészetükben főként mangalicát tartottak, melyet a 30-as évektől berkshire fajtával kereszteztek. Átlagosan 35-40 koca, 60-80 hizó és ugyanannyi süldő képezte az állományt. A szaporulat egy részét a szombathelyi és a csepregi piacon értékesítették. A lóállományt egy mén, 10-15 pár igásló és 3 pár parádésió alkotta. Leginkább saját szaporulatu csikókból pótolták az igásállatokat. A csikók száma 20 körül mozgott. Juhokat főként a cukorgyári időkben tenyésztettek. A számuk elérte az 500-at, 20-25 kossal. Az uradalom büszkesége közé tartozott az erdő, melyet külön erdész irányításával kezeltettek. Az erdős feladata közé tartozott még a vadállomány védelme. Az őszi szarvasbőgések idején külföldről jöttek vendégvadászok, akik a lelőtt állatok után magas dijakat fizettek. - Az erdőből kitermelt fa egy részét ipari célra adták el, a másik része pedig tűzifaként került piacra. A cselédség konvenciójában szereplő famennyiség is az erdőből nyert kielégítést. A megkérdezett cselédek elmondása szerint tüzelőben sohasem szenvedtek hiányt.