Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - A kilencgyermekes cselédasszony

A lakással szemben helyezték el gazdasági udvaru kat , a disznóólat, a baromfi-ketrecet és az árnyékszéket, a lakásajtótól mindössze 15-20 lépésnyire. Ma nemcsak a virágos udvar jelzi a változást, hanem az ólak is eltűntek a lakás bejárata elől. Ezzel egészségesebb körülményeket is teremtettek. A Lenin utcai RÖVID-HOSSZÚHÁZ-ban sok minden megváltozott. A külseje ugyan maradt a régi formában, de belül nagy átalakításokat végeztek. A nagy, közös konyhának egy részét lefalazták, s az első részben előszobát alakítottak ki, igy a hátulsó része maradt meg konyhának, melyhez a volt kamra egyik sarkát is hozzávették. A cselédcsaládok életében döntő szerep jutott a feleségnek, az édesanyának, mint ahogy ezt a vázolt életrajz is világosan bizonyítja. Az édesanya lényéből fakadó, szuggesztív erő kisugárzott az egész családra, az apára úgy, mint a gyermekekre. A folytonos munka, az állandó gond készenlétben tartotta erejét, hogy ezzel teljes életét a környezete kiszolgálásának szentelje. A szülés fájdalmait is milyen hamar el tudta felejteni, s nemtörődve az újabb nehézségekkel, vállalni merte a további gyermekáldást. Pedig a szüléseket is milyen körülmények előzték meg! Áldott állapotában szinte az utolsó napig teljes erejével végezte úgy a házkörüli, mint a mezei munkákat. Orvos egyáltalán nem, de a bábaasszony is csak nagyon ritkán jutott ki a majorba, a szülések levezetéséhez. A hivatalos egészségügyi személyek távollétében a szüléseket az orvoslásban gyakorlott öregasszonyok vezették le, hiszen a falubeli bába meszsze lakott. Mire megérkezett, arra a szülést levezették , elvégezték. Bár az első világháború után következő években kötelezővé tették legalább a szülésznő hivását a szülésekhez, ezt a lakott helyektől távoleső majorokban nem tudták a gyakorlatban megvalósítani. NÉMETH JÓZSEFNÉ is mind a tiz gyermekét a családi körben szülte meg, közöttük hatot távol a falutól. Ez utóbbi helyekre mindig csak a szülés után érkezett meg a bábaasszony, akinek már az ellenőrzés jutott. Amint a sok gyermeket világrahozó asszony elmondta, szerencse, komplikáció nem lépett fel, a szülések simán megtörténtek. Nála is, akár a legtöbb cselédasszonynál, nem a szülések jelentettek problémát, hanem a gyermekek felnevelése és élelmezése. A NÉMET-CSALÁD kilenc élő gyermekének életútja nagyon eltávolodott a major levegőjétől, s más területen igyekeztek érvényesülni. Különösen vonatkozik ez a fiúkra, hiszen mindegyikük távol került a mezőgazdasági munkától.