Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)
CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék
azok részére is, akik a mutatványainkat, alakitásainkat végignézhették. Két évi katonáskodás után, 1970. június 21-én szereltem le, s a büki KTSz-hez jöttem vissza dolgozni. Csupa ismerős között végeztem munkámat, s már ez maga is nyugodtságot, megelégedettséget kölcsönzött. Teljesitményem alapján a fizetésem több hónapban elérte a háromezer forintot, s ez arra a lépésre ösztönzött, hogy megnősüljek. Még a budapesti katonáskodásom idején megismerkedtem mostani feleségemmel, aki faluról, a Szentgotthárd melletti Magyarlakról került fel a fővárosba, ahol egyik szanatóriumban dolgozott, mint ápolónő. Szegény családból származott, nem várhattunk támogatást sem az ő, sem az én szüleimtől. A magunk kezére számíthattunk, csak ezzel indulhattunk neki új életünknek. A legnagyobb problémát a lakásgond megoldása jelentette. Ezt egyidőre nagynéném, anyám nővére oldotta meg, amig nem építkezünk, felajánlotta részünkre egyik szobáját. Bútort sem kellett vennünk, mert a bútorait használhattuk. Ruhával az év minden szakára el voltunk látva, igy minden keresetünket az építőanyag beszerzésére fordíthattuk. A megfelelő takarókat, ágynemüket, különböző edényeket, feleségem még leánykorában beszerezte, tehát ezek megvétele sem jelentett újabb gondot. Édesapám még nősülésem előtt felajánlotta, hogy a pár évvel ezelőtt épített házukat megtoldhatom egy szobával és konyhával és éléskamrával, fürdőszobával. 1971-ben, alighogy kitavaszodott, elkezdtük az építkezést, s ősszel az új lakásrészbe költözködhettünk. Mire befejeztük a munkát, feleségem édesanyja, tehát az anyósom, megvette a konyha bútorait, szekrényt, asztalt, vizes padot, és két stockedlit, magunk pedig a szoba bútorait vásároltuk meg: két ágyat, egy heverőt, egy hármas szekrényt, asztalt, két fotelt és két széket. További tervünk között szerepel a konyha gépesítése: hűtőszekrény, centrifuga és porszívó vásárlása. Később kerül majd berendezésre a fürdőszobánk. A kultúra terjesztésének "házi eszközéről" sem feledkeztünk meg, még ebben az évben megvásároljuk és beállítjuk lakásunkba a televíziót. Úgy érzem, nem méreteztük túl terveinket, s két-három éven belül mindezek beszerzése megvalósulásra kerülhet. Közben megszületett LACIKÁNK, most tölti be majd a két évét. A munkahelyi gondok mellett a családra is gondolni kell, s nagyobb beosztással élni. A nagyobb jövedelem biztosítása érdekében vállaltam el a vasút meghívását, s jelenleg a