Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A második nemzedék

ba küldtük Őket. Nem szorultunk az ő keresetükre. Csak a nyári szünetben engedtük el őket munkába, s a keresetüket ruházkodásukra forditottuk. Nekik már könyvekre is jutott, igyekeztünk kis házi könyvtárunkat fejleszteni, hiszen a szabad idejükben olvashattak, művelődhettek. Ma pedig moziba, szinházba járhatnak, de a televízióval a lakásban is megtalálhatják szórakozásukat. Nagyot fordult velünk a világ, az elmúlt másfél évtizedben. Szinte mesebeli csizmában léptünk előre mérföldeket . Gyermekeim az én ifjúságomról halLva, el sem akarják hinni az én sorsomat. Szorgalmas munkánknak hamarosan meg lett az eredménye. 1963-ban Bükön házat kezdtünk épiteni. Lassan tető alá került, s 1966. november 29-én be is költözködhettünk üj lakásunkba. A második szobát új bútorokkal rendeztük be. Fiam nősülése után pedig még egy szobával és konyhával toldottuk meg az épületet. Bükre való leköltözésünk után - a nagy távolság miatt - felmondtam a csepregi állami gazdaságnál, s könnyebben elérhető állás után néztem. Igy kerültem Szombathelyre, a Vetőmagtermeltető Vállalathoz, ahol fűtői beosztásban dolgoztam. Uj munkahelyemre vonattal utazhattam, s könnyebb beosztást is jelentett a fűtői állásom. 1972. nyarán a büki fürdőhöz hivtak kazánfűtőnek. Mivel nem kell utazni, szivesen elfogadtam ezt az állást. Közben azonban levizsgáztam a kazánfütés teendőiről, s 1972. szeptember 15-én beléptem új munkakörömbe. A mai napon is itt dolgozom. Feleségem közben kiváltotta a koszorúkészitő ipart, s a háztartás gondjai mellett ezzel igyekszik a család jövedelmét gyarapítani. Tekervényes és gondokkai teli ifjúságunk után gondtalanabb évek után vágyakoztunk. "