Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

TÁJÉKOZTATÓ A KÖTET TARTALMÁRÓL Kötetünk kéziratait - előző évi számunkhoz hasonlóan - a Néprajzi Múzeum Kéziratgy üjteménye anyagából választottuk ki. A közreadott két kézirat a mult század 60-as éveitől századunk első feléig tartó időszak valóságáról, hétköznapjairól nyújtott tanúvallomásokat tartalmaz. Térben és időben, hangulatban, mondandóban különböző élmények kerülnek itt egymás mellé: az egyik szárazabb, szigorúbb előadásban, gazdasági naplónak Íródott, s inkább a mesékhez hasonlító, élményt adó elbeszélésben a másik. Közös vonásuk: a népi életben, a földmives ember életében fontos vagy éppenséggel meghatározó szerepet játszó eseményeket rögzítenek, tudósítva bennünket egyéni életutakról, az adott szűkebb közösség sorsáról, bemutatván a kor társadalmi valóságát természetesen saját személyiségükön keresztül, saját felfogásukban értelmezve és értékelve. Az első kézirat "Évszázadok történetei" cimmel a Gyüker család feljegyzéseit tartalmazza. Az eredeti kézírásos füzetet Igaz Mária egy gyüjtőutja során szerezte meg Muzeumunk számára 1952-ben (megtalálható az EA 4410. ltsz. alatt). A napló keletkezéséről, "életrajzáról" keveset tudunk: öreg Gyüker József kezdi az események feljegyzését 1787-től, de részletezve, naplószerűen csak idős korában, 1860-tól irja. 1862-től már fia Gyüker József folytatja a naplóírást, s ennek unokája fejezi azt be 1944-ben. Másik kéziratunk egy eredetileg szóban, magnetofonszalagra mondott élettörténet lejegyzése, amely Földes László gyűjtőmunkája eredményeként került a Múzeum Adattárába (lásd: EA 5905. ltsz. alatt). A felvételt 1954. február-márciusában készítette, öt alkalommal; az általa készített lejegyzés alapján közöljük Küsmödi Bálint élettörténetét. 1945-46ban Budajenőre székely telepesek kerültek, ditrói családok, köztük Küsmödi Bálint családja is. A gyűjtő Földes László is 1946-ben került Budajenőre, szintén székely telepes család tagjaként. A közösség sorsának ala-