Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

vegyes idő vót, vót eső, vót szél, de hideg is amitől féltünk, hogy árpa kifagy, de legyen hála a jó istennek nem ártót, pedig vót 3 ujnyi fagy, a hernád is átált, ojan hideg vót; a szőlőket is nyitogatuk; Április is beköszönt hideg, deres regelekel, de napjába jó idők jártak; 12-ikére kinyitotuk a szőlőket, az ótványokat elültetük, eső nékül fojt szárazson. A kukoricsákat is elvetetük 14-től-19-ig igen jó munkába, az idő száraz hivesen fojtata, végig eső nékül. Május beköszönt jó idővel, vót egy kis eső is, ami sokat ért, ha nem sok vót is. a belső legelő megszabadult 3-ikán, nem vót rajta semi, csak épen hogy zsődelet. a szőlőket megmecsetük, április 20-tól-25-ig, a vinyige ültetést is elültetük szárazba, hogy mi lesz? - csak hogy a panyol nátha lefogot, igen elmaratam, az orvosho el kelet a feleségem elvini, ami én rám is bekövetkezset. de másodikán délután nem vót az esőbe köszönet, it nálunk nem vót baj, de emőd nyéki határt nagyon megrongálta; a jég a szőlőket, fákat öszetörte, hogy nem vót hozsá semi remény, fakadást, terményt, mind levert; még hozsá vót ojan eső, hogy felhőszakadáshozs hasonlítót, a főd jó puha vót, elhorta, sok részit beöntöte, szóval nagy károkat okoz sot. a bornyuk is a legelörül beszorultak écsakára, mer hideg szelek futak, meg eset is egy kis eső, ha nem sok is, de 7-ikétől igen jó nevelő időre fordult, a főd is megázsot jól. hogy mi következik, nem tugyuk. a következset, hogy 12-ikén bekövetkezset a hives idő szelesen, szakadatlanul minden nap fut, de azért fagyást nem hozsot, de hoz sot aszájos időt; a vetést anyira viszatartota, hogy csak féltermésre vót kilátás, szuken. a buzsa térgyig, némej részi kötésig ért, az árpa sok részi elsült, a zsabok azson módon elsültek, nem vót kilátás; nagyon szükibe vót a takarmány, se mezső nem vót. 1-én is a Májusi hónapos vásárba atam el két tarka ökröt 1 milió koronáér, de nem aták meg az árát, mer lement a marha ára. én is megjártam, mer a tehenem lába megrándult, nem tutam használni, bajba vótam, mer a takarmány szükibe nem akartam veni, bár nekem vót 7 szekér maradvány szénám, de a jövőre kevés remény vót, mer az ólba kelet a marhát étetni, a májusi hónap igen roszul végezste, az eső miá csak a nagy aszájra mutatót. Junius azon szerint kezste és fojtata 10-ikéig, tizsediktől kezste, de nem vastagon, nagyon véknyán eset, de 13-ikán vót ojan eső, hogy majd elhordot benünket, szerencsére jég nem eset, de utánna csak fújdogált a szél, hívesek jártak, ami az élet szemjének sokat használt, a szalma apró vót is. de 24-ikén elkezsdet az eső esni, vöt eső elégszer, szakadatlanul mindég eset és ez a hónap esővel végezste, nem tutunk csinálni sémit, pedig sok tenivaló vót. Julius is esősen köszönt be és fojtata esősen; az aratást is hátrálta, meg mindenféle munkát, az