Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)
után megsimult, sima let, mer let egy kis eső. a Buzsa ára 500.000 ezren felül vót; ez az órás szeszfőzsde is karácsony előt indult meg vatkázsni, szilvát, seprűt, törköjt külön vótkázot, azután tisztázsot. 1925-ik esztendő is jó idővel köszönt be, sima vót, egy kis hó is eset 16-ikáig, közsbe zsuzsos is vót, de azért ojan tavaszias idők jártak, hogy kivel lehet dógozsni, a ganajhordásra is ujan jó ut vót, mint a deszka, nem vót hó, csak a vót a baj, hogy a határunkat az eger átlag megete, azon módon fekete vót, mint mikor kiszántotuk; és fojtata hó nékül, de azért 16-ikától hidegebre fordult, a fák is zsuzsósak vótak, a főd is ojan feir vót a zsuzstól, hogy feirlet, mintha hó eset vóna és elég hidegek vótak és mord ködös, alig lehetet széjel látni. 27-ikén már job időre fordult, a zsuzs is leperget a farul, egész tavasziasan végezste, csakhogy földrengései; eger tájékán vót legnagyob mértékbe, sok házsak majd csak tejesen elpuzstult, a kár miliárdokra rugót, a buzáér atak hatszáz harmincs ezser koronát, egy kila almáér 10 ezer koronát, szóval mindennek nagy ára vót. Február is elég tavasziasan köszönt be jó idővel 8-ikáig, 8-ikán let egy kis hó, ami az időt meghivité de nagyon kevés, úgyhogy 13-ikán mán szántotak javába, a főd nem vót fagyos, sőt szárazs vót, igen jó porhanyós fődbe vetetünk, akárcsak a hant, akit őszei szárazba felrügeltünk, kivált ahol a marha Öszevágta, kapává is alig tutuk szétverni, ojan kemény vót. 16-ikán mán javába vetetek, én is 18-án vetetem el három köblöst őszi szántásba, jó munkába. 19-ikén esőre fordult, megszűnt a mezsei munka, de azért igen jó tavaszi idők jártak, a búzák is szépen fejlődtek. 26-ikán megint csak lehetet szántani, vetni igen jó munkába; a lóhere magot is elvetetem 27-ikén, 28-ikán már esőre fordult, megint megszűnt a mezseji munka, de nem vót hideg. Márcsius is jó idővel esősen köszönt be, az ég is megzsendült a bik farkárul. esővel, nagyon szeles esősen fojtata, nem a legjob idők jártak; különösen gergej hozsta be a hideget, hogy az ember nem álta kivel dógozsni. ojan hideg szeles idők jártak, ami a legnagyob télbe se vót, csakhogy hó nékül; vót kevés, de a fődet se boritota el. a marha ára is igen leszált és az élet ára is. József napja ismét jó tavaszt hozsot, csak a szél gyakori vót, 2526-ikán különösen jó melegek vótak, ami az árpát is kihozsta a fődbül, mer adig nem kőt ki szerencsére, mer hidegek jártak, az ugrarba a zsabot is 27-ikén vetetem jó munkába. 1925-re 92 mázsa buzsám vót kiadva, újra 20 százalékos kamatra; a szövetkezset épitkezséhe 5 mázsát kamatra, 1924 október 1-én. a répa magot vetetem 31-ikén . . . igen jó munkába, szóval Márcsius elég