Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

kig. A kiskunmajsaiknak azon régi óhajuk a románok megszállása alatt teljesülve volt, mert ez idő alatt Bodoglár és Tajó puszták K. Majsához volt csatolva és a románok részérei harácsolást - a maguk határát kiméivé - 2 pusztákra irányították, és a város szügségleteire valót is eggyuttal inen is hordották. Az én tanyai gazdaságomat a majsán székelő románok 55ször rekvirálták meg. mindig früstök időtől uzsonnáig tartó időben jelentek meg, vasár és ünnep napokon pedig mindig meg jelentek, s vittek amit találtak; fizetni meg eggyetlen eggyszer fizettek.: kezdetben 175 koronát fehér hátú pénzzel, máskor meg románul irt irást adtak, hogy azt vigyem majsára a Depóhoz, ott majd fizetik az általuk elvittek árát. ezt az irást lefordíttattam magyarra, a mi ugy szólt, hogy ezen nyugta elő mutatójára nyomban vágjanak 25 botott. Persze a halasi hites tolmács által tőrtént lefordítás után nem volt kurázsim a román Depóhoz be fáradni ezen fizetésért. Az az el harácsolt érték, a mi anyagot tőllem el raboltak 55-szőr, meg halladta ennek az akkori érték szerint a 208. 000 koronát, a miből a következő év tavaszán Majsa város elöljárósága meg téritett 7. 140 koronát, igy a károsodásom több mint 200. 000 korona lett. /...'/ Városi lak házunkat a románok elfoglalták, udvarát széna raktárul használták; igy nekünk ott tartózkodnunk nem lehetett. Ez évben István testvér bátyám beteg volt, a ki Deczember 8-án el is halálozott. Az 1920-ik évben leesett: Hó 15 czm, eső pedig 436 mm. A tavasz tul vizes, mely kárt tett, a nyár a kezdetén elég nedves, az ősz pedig tul száraz lett. A termés, szalma, széna, kukoricza elég bő, a szeme közepessen. Tak. répa jól, krumpli gyenge hozamú lett. Ez év Február 12-ikén a Károly fiam elhalt, hadi sérülése szülte Tüdő lobban, igy aztán a gazdaságomban 1 férfi családi munka erőm maradt, a ki az elöregedett éveimben már a felügyeletben helyettesíteni elég elfoglaltságott tőit be. Ez év elején uj nemzet gyüllési képviselők választódtak a csonkává lett haza kormányzására, a háború alatt 1920-ig regvirált árai voltak a terményeknek; a jószágok ára szabadon emelkedett 919 év elejéig, ez évben pedig rekvirált árak lettek ezekre is kiszabva. Az árak 1920 évtől 926-ig szabadon alakultak, még pedig fel felé emelkedtek, ugy hogy a Buza m/m. ja 919 év végi privát 200 koronáról a 20-veli 1000 korona árról föl ment 25-26-ban 600 ezer koronára,