Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)
Gyenizse Lajos visszaemlékezései
szüret után a Kocsmákban ilyet árultak a következő évben, ezt, elkészülte után frissibe csak le lehetett nyelni, ha állott 1-fél nap az üvegben vagy a kancsóban, az ember a mint lenyelte, rögtön vissza is kivánkozott. Családi állapotunk: ez évben kaptunk a Lajosomtól levelet, az orosz fogságából. 3 hét alatt ért ide, guberna Szimbirszki Szürán városból irta. ez év szept. 22-én Erdélybenni Holczmány község melletti erdőben az Oláh szomszédok kitessékelésekor itt kapott a Károly fiam Tüdő lövést, a bal vál alatti hóna alatt ment be a golyó és a jobb oldalán 2 oldal borda csontott át szakitva jött ki a tüdőt át lyukasztva, a kül bőrök befortak, a tüdőn esett lyuk pedig össze nem fort, igy ezen bajába - mint 50 %-os rokkant az 1920. év Február 12-én elhalt 12 napi éjjel-nappali jaj kiáltozás, szenvedés után. a halasi református temetőben temettük el. Ebben az évben a gazd. munkaerő pótlására orosz hadifoglyokat kaptam, nehéz volt ezekkel Boldogulni, nehezen tanultak bele a munka végzésbe, az ökörtől meg a lótól is igen féltek, meg a teli zsák emeléstől, és a korai felkeléstől még a hideg is kirázta őket. naplementekor meg farkas sötétje borult a szemükre, ugy hogy az est-hajnali munka, a mit a jószág körül el kellett végezni, az egészen reánk szorult, ez évben az ökör-ló befogás és kieresztésben nem tudtak segiteni. 1917 év tele még elég esős volt, de a nyara s az ősz igen szegény lett csapadékban, a tél kezdete is elég havas lett. Igy az egész éven áti csapadék volt: Hó 78 czm, az eső pedig 298 mm. igy a tavasz májusig tul vizes volt, ez idő alatt á Harkai vizkiöntés állandóan folyt; mig a nyár tul száraz lett, ugy hogy a Jó kiadós eső áprillis 25-ikétől kezdve nem volt, egész November 1-sejéig. Bizony a kukoricza ugyancsak rosszul termett ez évben, és más késői termény is. Ez évben-már meg merték fogni az orosz fogoly munkásaink nem csak az eke, hanem az ökrök szarvát is, a teli zsák emelést, kaszálni is megtanultak az itteni szokás szerint, az erős paprika evéshez is hozzá szoktak, a mitől arczuk, nyakuk is ki vörösödött, az erős csöves paprika evésre akkor szoktak reá, a mikor el lett tiltva hatóságilag, hogy nem volt szabad - még kocsmárosoknak se - nekik adni szeszes italt, czigaretta Dohányt se kaptak a Lénungjuk mellé, erőssen is hangoztatták, hogy Gazna, se rum, se pályinka, se csaja, se vina, se tabbak, igy mög hani van. az erre vágyó gyomrukat az erős paprika evéssel tudták lecsillapitani, mondogatták is evés közben, krákogva: erőzs mint pályinku. Továbbá azt is, hogy se mennyiért se lennének itteni lakosok, mert