Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

3-ép kézlább gyereket is nevelnek, és nem tudni, hogy idővel mi lessz ezeknek a sorsuk. Az Antal nevü fiam 1907 Január hó végén, a gimnázium Ill­ik osztályából alván ki, és pedig azon gazdasági ok miatt, hogy nem kaptunk, azaz nem birtam kanászt fogadni, mert nem volt kit föl fogadni, mert az arra való gyerekek inkább be áltak újság árus Rikkancsnak, mint elszegődni kanásznak, vagy másnak. Mivel ez időben a fölnőtt cseléd is nehezen volt kapható, ugy hogy csak 1­bérest s 1-gulyást birtam csak kapni, igy a Lajos' lett a 2-ik Bé­res, a Károly fiam meg a kocsis, vagyis lógondozó, s ha szántani kellett ? ő lett a 3-ik ekefogó. A sertés állományom akkor volt vagy 40 drb, volt 15-20 drb fias birka, Ezek őrzés és ki-be hajtáshoz lett szügséges Pásztort onnan venni elő, a hol volt. igy kénytelen voltam a gimnáziumból ki venni a gyereket, a gyerek is tudta s látta a gazd. helyzetett, készséggel kapott az alkalmon és a ka­nászságot vállalni, csupán azt kötötte ki, hogy sallangos és réz­karikás nyakú Czirom ostort kapjon őrzési kezebelinek, a mi azon­nal be is szerezve lett neki, s panasz nélkül kezelte s őrizte legel­tetéskor is a Disznókat a fias birkákkal eggyütt több éven keresz­tül; s unalom üző társul még a 6 liku furulya meg 1-huzó muzsika is kellett neki, no meg 1-kanászos czifra szűr, a horgos boton ki­vül 1-Bojszi puli is. a falka diszét, a fülest nem tűrte meg, mert az pákosztossá lett, és igy az a csikó állományhoz lett csapva, ez által szokták meg a lovak is, hogy útközben, ha szamaras embör­rel találkoztak, nem féltek többé attól, azelőtt pedig még a müut széli ároknak is neki mentek az ezzeli találkozáskor. Az 1906 és 907-ik években volt a legnehezebb cselédnek va­lót felfogadni, mert ez időben a szocziálista körök még Divatoztak és működtek, és irányitani akarták a gazdasági üzem vitelt - azért, hogy reá kényszeritsék a Cseléd tartó gazdákat a hozzájuk való csatlakozásra, meg az általuk kiszabott munkabér megadásra. Ez ügyben országosan a Bokányi meg a Garbai urak vezérkedtek ak­kor, alattomban pedig a zsidó boltosok igen támogatták ezt az esz­mét, ezt onnét tudom, mert fültanuja voltam Kiskunmajsán a zsidó boltosok ily nemű tanácskozásénak, a mit észrevétlenül halgattam ki. A hol arról a megállapodásról volt szó, hogy miként kell vég­rehajtani a tervezett mezőgazdasági, strájkot, és ki vivni a magas munkabér fizetéseket, és ezt hogy lehet el érni, és kioktatni a szocziálista vezetőket, és ezek által a munkásokat egyöntetű állás foglalásba reá birni. S melly gazdákhoz ne szegődjön Cseléd és napszámos, és ha szegődik is, de csak a munka bérnek a duplájá­ért, meg i_ nevezték azt az 5- S gazdát, a kin ezt végre kell haj-

Next

/
Thumbnails
Contents