Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)
Gyenizse Lajos visszaemlékezései
1903-ban már kezdte az időjárás a szárazságra való hajlandóságának a foga fehérét mutogatni, és az 1904-ik évben ugyan csak rá is rántotta: az év 2-ik felében ugy lesült minden, hogy mező nem volt és az aratás s behordás vége után el kellett a szarvas marhákkal menni a Császártöltés község mellett fekvő örjegekre váltani el őket, s itt őszőltek ki egész a hó leeséséig, még az ökreink is ide szorultak, ugy hogy ithon a lovakon kellett az őszi szántás-vetést elvégezni, takarmány kevés termett, csalamádé és a tengeri lesült, a következő télre meg telelőre kellett a jószágunk nagyobb részét el váltani, mező szűke miatt a Gyenizse József és az id. Baki István marha állománya is ide a Csata pusztai örjegekre lettek el váltva, s együtt őszöltek ezek is az enyémekkel ott ki. (Őrj eg: halat tápláló apró tó, vízállás*. ) Éjszaka nem volt itt jó helye a marháknak akkor, a mikor hideg szeles esők meg indultak, mivel szárnyék mellett állásoztak. nagy vigyázattal ment a legeltetés is, mert vízlevezető csatornákkal volt a terület be hállozva. igen szép tiszta viz folydogált ebben az ásott árkokon, és a marha inni kivánt belőle, rendszerint az ilyenkor bele csúszott, s benne el is ült, mert a feneke majter szerű puha volt, ebben elsüppedt a jószág, és az orra viz alá került és meg fulladt, az ilyen bele esett marhát csak kötelek és rudak segélyével lehetett csak kiemelni, ezért kivántatódott a nagy vigyázat, különössen éjjel, hogy az állásból el ne szökjön valamelyik torkos marha, és mégis megtörtént a szökés, s igy néhány Drb. bizony a bőrivei számolt. Érdekes, 1 itató kut volt e legelőn, De abban mindig kevés és rossz izü volt a viz, a mit a marha nem szeretett. E területen igen tenyészik a marha kullancs, meg is kullancsosodtak a marhák, a nyaka körüli szőr közé rakodott, a fülébe is be másztak, a mitől többnek belső hályog ereszkedett a szemükre, az ilyet kocsira téve hoztuk haza, mert nem látott menni, de még legelni sem. a következő tavaszra azonban el mullott az ilyennek a szeméről a hályog minden orvoslás nélkül. Ilyen következményeket szül az ellemi csapásos száraz esztendő, avagy az rend ellenes időjárás. Ezért mondogatták az én kis gyerök koromban az öreg gazdák, "Hogy nem a gazda ám gazda, hanem az Isteni gondviselés által kormányozott Időjárás a gazda". - Emberé a munka, Istené az áldás! - és igy van ez ma is! Az 1905 és 1906-évek ettől aztán jobbak voltak, részleteire ma nem igen emlékszek, csak arra, hogy ezen évek valamelyikében kezdődött meg a Betét szerkesztési munka és a Kathaszteri helyszínelés, a mi eltartott 4-5 éven keresztül, ez években volt valahogy a városházi tömb kiépítésének a kezdete is.
