Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

XI. GÉMES ESZTER - Balástya (Csongrád m.)

Ha a fiuk valahova mentek, ahol költeni kell, akkor az apa ad, még a ki-házasitottaknak is. Ad nekik kevés aprót, meg egy ötvenest (egy tehén ára), de aszt vissza kell hozni. "Eszt azé adom, oszt ugy nyisd ki a potyészt, ha vala hun füzecc, hogy a zötvenes láccon, hagy mongyák, nem héjjába gazdag apja van, de oda is adi neki ja zötvenest." Az anyjuk látja, hogy az az apró pénz nagyon kevés, amit az apjuk adott, kiséri a kapuig a fiát. "Ne fijam! né hogy mög szégyöniccsön valaki a zital fizetésbe." Kamrákban voltak a hambárok, subák, szűrök, parádés ló szerszám, kulcsos, ha mentek valamerre csak ugy csillogót, ugy ki fényesítették. Csak ugy ficánkoltak benne a befont sörényű lovak. Zsákok, fa rudakon. Némely helyen a hust, szallonát is itt tartották, meg a bort, pálinkát is. A fiatal házas-pár feküdt leginkább a kamrában. Az öregek meg a pitar ajtóban, mig a hideg be nem kergette őket. Subát le teritették, párnát a küszöbre tették, és ugy aludtak. Az épületekben nyáron nem igen aludtak, esetleg ha bölcsős kicsi volt, annak a szülei. Kazlaknál, asztagoknál, szénánál, ki hol dőlt el, nem kellett takaró sem. A kutyák szabadon voltak, vigyáztak azok, hogy a házat senki meg ne közelitse. Valakinek haragossá volt, nagyon könyen-meg mondta: "Vigyázz! Me ja vörös-kast fő hajitom a kazalra!" Nyár időben, mikor a család távol dolgozott á földeken, ebédet nem vittek nekik, ők maguk főztek: aratáskor, kapáláskor, gyűjtéskor, szüret stb. Ilyenkor vitték a bográcsot, tarhonyát, vagy tojást vagy krumplit. Reggelre nyárson sütöttek szalonnát, ha más képp nem ment, de ősz félére már ki érett a szalonna. A sót át dolgozta, meg a nap heve meg meg főzte, ősz felé már egész jól ment zöld paprikával, paradicsommal, uborkával stb. Oda kellett leg jobban a főzés, ha uraságnál vagy nagy gazdánál, távol a tanyától arattak. Ilyen helyeken az étkeztetés helyett "komenciót" kaptak. Amely állott holdankint bizonyos mennyiségű szalonnából, krumpli, köles kása, liszt, só meg ahogy meg egyeztek. Ilyen helyen három téglát össze tettek, arra a bográcsot és főztek. Tűzre való uton útfélen volt. Leginkább ezek az ételek járták: Zsirba sült krumpli, pirosra, tarhonya zöld paprikával, piritott tarhonya, savanyu tojás babér levéllel, hagyma, zöld paprika sülve, tojás ütve rá, köles kása a füstölt hússal, no meg a közeli faluban sem resteltek el menni, friss husé. Ki lehetet eszközölni a laktatós kosztot (én is voltam marokverő) . Gazdaságba a fa mozsár nélkülözhetetlen volt. Ebbe törték