Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

IX. KARKOVÁNY GYULA - Tiszaroff (Szolnok m.)

Gomb ót a. Vót tejbe gombóta is, meg vizbegombóta is. Ugy csináltuk meg mint a tarhonyát. Reszelt, tészta volt, asztán aszt ugy meggömbölygettük, szép apróra, asztán megfőztük tejbe. Szomszédasszony: Egy fél krumplit vágtam bele, az efőtt benne. Ne maradjon má az a kis reszelt, megpiritottam zsirba, beletettem a krumplit is, megsóztam, hagymás zsirt sütöttem, azzal lelocsoltam, jó borssal beszórtam, aszt szépen megkockáztuk. Vizbe kell megfőzni, de csak annyiban, hogy elfője. Szinte pergősre maradjon. Apránként öntjük rá a vizet. A krumplit nyersen tesszük bele, de elvágva kissel, jó apróra. Szépen kő

11nek hittük. Mint egy levél tészta, olyanra nyújtottuk ki. Lezsiroztuk, összehajtogattuk. Mert valaki kifelejtette belőle az élesztőt, aszt nézte és mindig mondta a családnak: Szépen kel a, halljátok e. Ej, de szépen kőtt ez a tészta. Aszt rajta maradt. Kőtt rétest is szoktunk. Ugy csináltuk meg a tésztáját, mint a rendes rétesnek. Sós vizzel gyúrtuk meg, jó gyengére. Egy kis ecetet bele, pirinyót csak, egy kávékanállal, meg egy tojást. De a kőtt rétesbe tettünk élesztőt. Aszt nem gyúrtuk kis cipóba, kiszaggattuk, asztán akkorára csináltuk, mint egy tepsi. Tettünk rá túrót, asztán rátettük a másik tésztát. Akkor megint túrót. Ez vót a túrós kőtt rétes. Vót ugy, hogy össze is hajtottuk, mint a rendes rétest. Akkor megint levagdostuk, azér, hogy amit összenyomtunk nem kelt meg, oszt eltördeltük, mikor kisült. Ez inkább béles volt. Vót ugy, hogy egyik részre almát tettünk, másikra diót tettünk. Jó omlós vót. A görhét cukros tejjel megöntöttük,forró tejjel, azt az ugy idesedett (az ágyban). Valamit mondtunk: Olyan ides legyen, mint az uj asszony szerelme. Ryeneket mondtunk. Rozslisztet kellett beletenni, két három napra megédesedett. Vótunk olyan szegények, hogy nem vót cukor, - a háború miatt - rávártunk két három napot, rakásra tettük, amikor megsült. Olyanra öntöttük, hogy leszakadozott a kanálról. Nyutófát rátettük a tálra, akkor zsiros kanállal kiszaggattuk a tepsibe, de aszt is kizsiroztuk. Oszt akkor benyomtuk a tetejit, egy kicsi zsirt annak a tetejire is tettünk. A porhó pedig olyan vót, hogy abba sok zsirt tettünk, hogy jó omlós legyen, jó cukros, meg jó tejes. Aszt akkor szépen ellapogattuk a kezünkkel, oszt akkor nyomkodtuk a tepsibe. De az olyan sokba került, mint a legdrágább pogácsa. Mer ha nem adtuk meg a módját neki, akkor bizony nem volt jó. Nem tul sokat ettünk. A málét meg olyan higra kevertük a tejjel, mint a pitét. De volt olyan, aki vizzel készitette. A puliszkát meg ugy csináltuk, hogy forró vizbe szépen