Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

III. PONGRÁCZ VILMOS - Csákány (Somogy m.)

Cs er épfa zé kban szilvaizet szoktak : tartani. Mivel a szilvaiz idővel megkeményedik, a kiszedéskor a fezek esetleg elrepedhet, dróttal befonták. Vizeskorsót, csöcsöskorsót használtak vízszállításra. A vizeskorsót általában a férfiak kézben vitték, boglyák árnyékos oldalába, bokrokba helyezték el, hogy hideg maradj on. Favödröt viztárolásra kevesen használtak, mert "szagot vett" (ha nem volt gyakran alaposan kiforrázva, kiöblítve) ; cserépedényben azonban tisztán tárolható volt az ivóvíz. A szőlőhegyen a hordóból, lopótökből készített lopóval (ma üvegcsőt műanyag) vettek bort és abból csurgatták a poharakba. Régebben cserép tányért (mintásat is) használtak étkezésnél, ma egyszerűen nincs. A szegényebb családoknál többen ettek egy tálból, napjainkban ez megszűnt. Cin tányérra, fa tányérra nem emlékeznek. Karácsonykor és húsvétkor fehér asztalteritőt szoktak az asztalra tenni az ünnepek idejére; azok befejeztével leveszik, elteszik a következő ünnepig. A lakodalmi terités módjában nincs semmi különlegesség. Az asztalokat ugy rendezik be, ahogy a szobák a lehetőséget adják. Megfelelő idő esetén az udvaron terítenek. Az asztalokon gránit vagy porcelán tányér, legjobb evőeszközök (rozsdamentes) és borospohár </an minden személy előtt. Minden ételfajta után leszedik a tányérokat és tisztát hoznak. A lakodalmi ebéd vagy vacsora általában a következő ételekből áll: tyúkhúsleves, főtt tyúkhús paradicsom vagy uborka mártással, sertéssült, hurka uborkával, rétesfélék és sütemény. A terités halotti tor alkalmával sem változik, csupán az ételféleség kevesebb: két-három fogásból áll. Élő források: 1. Szobi Vendel 63 éves, és neje 61 éves 2. Kompetár Ferencné 71 éves 3. Bereczk Viktorné 76 éves