Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)
V. SIMON JÓZSEF - Balatonszentgyörgy / Somogy m./
ket is megillette az asztalhoz ülés. Az öregek csak akkor ültek el az asztaltól, amikor már megtehetetlenedtek, remegőssé váltak. Az idős asszonyok nem sokáig ültek asztalnál, - lányuk vagy menyük felváltása után. "Az igenöreg papa, meg a mama minálunk mindig külön evett az elsőszobában, nem gyüttek a többiek közé. Ük ott laktak külön, 1912-ben haltak meg. Addig vót meg odabe a szemeskálha, " Karácsonykor, húsvétkor, búcsúkor, lakodalomkor mindenkit asztalhoz ültettek. 27. A családfő asztal melletti helyét csak kivételes "nagy" vendégnek ( papnak, meghivott urnák, vidéki jóbarátnak) adta át, ő ilyenkor melléje került. "De a mi papánk soha senkinek át nem adta volna a helyét!" 28. Ültetésrendet csak lakodalomkor állapítanak meg. Ilyenkor főhelyre a menyasszony és a vőlegény ül, melléjük a vőfélyek koszorúslányaikkal párban, szemben a meghivott pap és az örömszülők. A többi vendég helye nincs meghatározva. Az uj pár asztala számit kiváltságos helynek A násznagyok, nyo szolyóasszonyok helye változó. Hol a menyasszony, vőlegény mellett, hol szemben, de talán gyakrabban ugy, hogy a nyoszolyóasszonyok belül, a násznagyok szemben, az örömszülők mellett. Ülésrend a balatonszentgyörgyi parasztságnál sohasem volt nagyobb összejövetelek alkalmával Inkább csak arra törekedtek, hogy a megbecsültebb vendégnek jobb szék, szebb tányér, evőeszköz jusson, ne deszkára és ne sarokra üljön. ( Búcsúkor, lakodalomkor, tor alkalmával elegendő szék hiányában az első szobai nagy asztal mellé az asztal hosszában két székre hosszú, pokróccal letakart deszkát tettek ülőhelynek.) 29. Az ágyakban általában ketten aludtak. Az ajtóhoz legközelebbi ágyon a férj és feleség, a sarokban az öregek egy-egy gyerekkel. Az öregeket az unokák választották szét a közös ágyból. Az egyedülalvás csak a betegek, megtehetetlenedett öregek kiváltsága volt. A gyerekek serdülő korukig aludtak együtt valakivel, iskolás korig nemre való tekintet nélküL Azután a serdülő fiu az istállóba került. Az öregek a vizsgált háznál külön ágyban, a középső szobában aludtak. A vetett ágy mindig az első-szobában volt. Ebben volt magasra bevetve a nem használt ágyneműi. Alul a szalmazsákon a s:éles, piros csiku párna, küttovászonból; azon keresztben 3 vánkos, rajta a dunyha, efölött újra párna, 3 slingelt vánkos, és slingelt dunyha. Agyteritővel letakarva szépen eligazították. Az ágyláb felett a slingelések kilátszottak. Itt emlékeztetnek rá, hogy Csizmadia kovácséknál nem volt elsőszoba, de vetett ágynak kellett lenni a nagy lányok miatt. Hidaságyat csináltak. Az ágylábakra felül, hosszában deszkákat szegeltek és arra vetették rá a hozománynak gyűjtött, készített dunyhákat, vánkosokat. Alul lebontás nélkül alhattak a lányok. Azt mondják, még hárman is aludtak ott.
