Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

IV. ERHETICS LAJOS - Galambok / Zala m./

6. A falak sárból és fából készültek, Szinük fehér, " Pineálás" nem volt, és ezen a környéken nem is ismerték. A ház építésekor az alapozásba épitöáldozatot ( pénz, bor, állattetem, vagy más) nem helyeztek. A faluban ilyet nem is ismertek. A falban vakablak vagy fülke nincsen és nem is volt. 7. A padlózat csak döngölt agyag, amelyet simára sikáltak. A szine vörös, ugyanis vörös festékkel festették ( vizben oldott porfesték). A padló mintás locsolása szokásban volt, jelenleg is csinálják, de csak egy mintát ismernek. Ezt mindig a háziasszony csinálta: egy olyan edénybe, amelynek az alján egy lyuk volt, vizet öntött és ezzel rajzolta a mintát. Ezt a mintát katymaringós locsolásnak nevezték. ( TV-1. ábra) IV-1. ábra. Agyagpadló locsolási formája: katymariregós locsolás. 8. Az ablakok fenyőfából készültek, festés, mázolás nélkül. Az ablaknak két szárnya van. Az egyes szárnyak két részből, ablakszemből állnak. Arról nem tudnak, hogy valaha ablak helyett szarulemezt, kifeszített disznó hó lyagot, marhabendőt, olajos papirt vagy hasonló anyagot használtak volna. De arról tudnak, és magam is láttam olyat, hogy ablak helyett csak egy "támlával" lezárt nyílás van: tolitu. Az ablakot télre nem szögezték be és ablakvédőt sem alkalmaztak külön. Virágos ablaktáblát nem találtam és nem is volt. Más házaknál azonban lehet látni olyan ablaktáblát, amelyen díszítés van, de ez nem festés, hanem faragás. A konyhán egyáltalán nincsen ablak és semmi ehhez hasonló.