Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

II. ZSÉDENYI JUDIT - Győrujbarát / Győr-Sopron m./

A. karácsonyi vacsorakor az asztal alá, az asztal hídjára z somporba zabot, szénát, szalmát tettek ( II-10. ábra), amelyet az éjféli mise után kis markonként odaadtak az állatnak, hogy ok is érezzék az ünnepet, az Úrjézus születését. Karácsonykor az asztal körülülése azonos volt, mint hétköz­nap. Az edényekkel való terítés is csak abban változott, hogy igye­keztek mindenből a legszebbet, legdíszesebbet használni. Karácsony szentestéjén a vacsorái morzsát összegyűjtötték és az éjféli mise után odaadták a baromfiaknak. A tyúkoknak az asszony, az állatnak ( ló, sertés, tehén stb.) a gazda adta oda ka­rácsony éjjelén a terményt. Mikor az éjféli mise után először men­tek etetni, megnézték az állatokat: amelyik állt, az beteg lesz, ame­lyik feküdt, az egészséges. A karácsonyi abroszt csak újév után lehetett kimosni. Ha volt elsőszoba, akkor vízkereszt után átkerült a karácsonyfa oda az abrosszal együtt. 11-10. ábra. A karácsonyi asztal alja

Next

/
Thumbnails
Contents