Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

II. ZSÉDENYI JUDIT - Győrujbarát / Győr-Sopron m./

A. kenyér elhelyezése A kenyér számára az asztalon külön fiók volt, mégis nem mindenütt tartották itt a kenyeret. Ennek különböző okai voltak. Az asztal kenyérfiókja nagyon hamar letört, tönkrement. A gyűjtés során is alig találkoztam olyan asztallal, amelynek épségben megvolt a kenyérfiókja, és nemcsak a helye jelezte valamikori ottlétét. Azoknál az asztaloknál is hiányzott, amelyek aránylag még jó állapotban voltak. Az asztalon vagy padon való kenyértartást a hozzáférhetőség is indokolj a. A fiókban tartott kenyeret is becsomagolták kenyér-, ill. kosárruhába ( II—9. ábra). II-9. ábra Kosárruhába csavart kenyér az asztalfiókban Gyakori volt a kenyér padon való tartása is. A kenyeret a két pad találkozásához helyezték kosárruhába csomagolva, alája a padra fehér papirt tettek. A kenyeret ugy kellett elhelyezni, hogy a vágott felület a pad támlája felé, az utca felöli sarok irányába nézzen. Ismeretes a kenyér asztalsarkán való tartása is. A kenyeret itt is kosárruhába tekerve tartották. A kenyér vágott felületének az ajtó felé kellett nézni. A karácsonyi kenyeret az asztal keleti sarkára helyezték. ( A karácsonyi kenyér leirása a karácsonyi asztalnál.) A kenyeret rendszerint a gazda vágta, de az asszony csomagolta be a kosárruhába Ha egy lány férjhezment, 12 darab kosárruhát kapott. A kosárruha az 50es évek végéig, a 60-as évek elejéig fehér szőttes volt, a szélén piros vagy kék csikmintával. A kosárruha mérete 70 x 62 cm.