Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

I. FÜLÖP MÁRIA - Und / Győr-Sopron m./

A felmért lakóhelyiség főbb jellemzői 4. A helyiség mennyezete gerendás. Fagerendák hidalták át a teret, ezeken helyezték el a deszkákat, szorosan egymás mellé téve. 5. A mestergerenda disztelen, illetve az évszám körül volt némi diszités, ami az 1-2. fényképen látható is. A felirat alapján 182 3-ban épült a ház. Az évszámtól jobbra irták fel az építtető nevét: Lo Petkov. A mestergerendán nem volt szokás semmit tartani. Néhány helyen ugyan rajta tartották a házi készítésű mosószappant és a keféket, de ez nem volt általános. 6. A falak döngölt sárból készültek. Színük fehér, pingálás vagy mintás festés nincs rajtuk, s az adatközlő állítása szerint nem is volt. A környező horvát községekkel ( Kópháza, Horvátzsidány) ellentétben Undon a falakba nem építettek vakablakokat. Épitőáldozat falba helyezése sem volt szokásos. 7. A helyiség padlózatát átalakították. Eredetileg agyag ( földpadlózat) volt, amelynek tisztítását szükség szerint, de ünnepek előtt mindenkor elvégezték. A tisztítás a gazdasszony feladata volt. A tisztítószer: agyag, pelyva, víz és marhaürülék keveréke. Ezt kenték fel a földre. Száradás után ( félnap, egy nap) felsöpörték a be nem ivódott pelyvát, majd a bútorok alatt és a falak mentén vékony csíkban sárgára festették a padlót. 8. Az ablakok belső mérete 100 x 130 cm, a külső keret 7 0 x 107 cm. A hideg ellen oly módon védekeztek, hogy az ablakkeretet kívülről jobban befalazták. A keret fából készült, szine barna, kétszárnyas és szárnyanként három-három ablakszem van benne ( üvegből). A helyiségen eredetileg két ablak volt, de az utcai oldalon lévőt beépítették, mert a jármüvek esőzés idején felszórták rá a sarat. ( A ház szorosan az úttest mellett helyezkedik el) Az ablak disze a cserepes virág, általában muskátli volt. A függönytartó henger alakú bot, erre húzták rá a függönyt. Sötétítő függöny a két-két alsó ablakszemet takarta. Anyaga fehér vászon, lyukacsos kivarrt mintákkal. 9. Az ajtó ( 120 x 19 0 cm) fából készült barna szinü. (Felső része az 1-2. fényképen látható.) Az ajtónyílásra többnyire vásári függönyöket helyeztek a legyek ellen nyár idején. Mintázatuk hoszszanti csikozásu, több szinü. Eredeti példánnyal nem találkoztam, 10. A szobát lakó- és hálóhelyiségnek használták és használják ma is. Ez azért volt igy, mert a falu Lakói zömmel szegények és nagy családosok voltak. A módosabbnak tartott "parasztkuriák" is csak helyi viszonylatban voltak gazdagok. Vagyoni helyzetüket összehasonlítva a környező falvak parasztkuriáival, az undi gazdák jelentősen lemaradtak azoktól. Ennek ellenére a módosabb családoknál itt is volt tisztaszoba.