Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XVII. Bocskai Gimnázium honismereti szakköre -Hajdúböszörmény / Hajdú-Bihar m./

12. Egyenes lábu, négyszögletes lapu, fiókos asztal. Szine sötétbarnás. Asztalos mester készitette Józsán a mult század végén. 13. Az asztal mellett két szék, ezeket az asszony a húgától örökölte. Ugyanitt volt egy harmadik örökölt szék is, amelyet mosdónak használtak: ezen volt a lavór. 14. Három darab kisszék. Kettő fenyőfából készült, a lábuk is deszka, a harmadik keményfa, furt és faragott lábakkal. Nyáron a ház előtt, vagy az utcán használták tanyázni. 15. Az ajtó mögötti sarokban háromfiókos, barna szinü komót volt. Ma már nincs bent. 16. Az asztal mögött, a fal hosszában kanapé áll. Két oldalon könyöklővel, hátul támlával. Ládája nincs, 17. A falon a kanapé fölött tükör lógott. Egyik oldalt a falióra, a másik oldalt lámpa van. A lámpa régebben a szoba közepén függött. 18. Csonkakup alakú kemence, keskenyebb patkával, suttal és torokkal. Felső pereme kiugró. Vagy harminc éve lefaragták a p atkát mellőle. Az asztal alatt volt a vizes korsó. Az asztal nem volt letakarva, rajta boroskancsó és mécses állt. 111. Hajduvid, Tanya 198. számú lakóház Tulajdonosa Forgács Sándor 19 08-ban született Hajdúböszörményben, 19 45 előtt 30 holdas tanyás parasztbirtokos volt. Tizenegy éves koráig otthon őrizte a jószágot, libát, sertést. Három elemi osztályt végzett. 1919-ben cselédnek állt, s mint kommenciós juhász a hajdúböszörményi gazdák juhait őrizte a Hortobágy szélén. 19 32ben házasodott meg, a felesége ujfehértói születésű, ottani kertészkedő család lánya volt. Ekkor vette ki az időközben felszaporodott cselédrészét, amely egy lóból s szekérből, ötven darab juhból és egy anyakocából állott. Közben állandóan magatarti juhász volt. A fiatal pár tanyára költözött, s a bérelt épület környékén a feleség jószágokat tartott. Miután a család szaporodott, a juhállomány pásztorlásának a terhe is megoszlott. A feles juhok jövedelméből földet vásárolt a böszörményi határban. Igy szaporodott fel a birtok 20 holdra. Majd egy kitelepítési vállalkozás révén ujabb 12 hold kedvezményes földhöz jutott a család. A lakóházat 1910-ben építették. Csohányné, Papp Zsófia volt az építtető: hajdúböszörményi tanyai paraszt család. Az épület négy helyiségből állt. Északnak háttal, a dülőutra véggel épült. Tűzfalas, nyeregtetős, cseréppel fedett. Az épület egész hosszában gátőr van, ennek a kisház előtti részére egy nyári konyha is épült. Helyiségei: nagyház, pitar, kisház, komora és gátőr a n yá ri konyháv al.