Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XVI. özv. TUZA PÉTERNÉ - Mezőszemere / Heves m./

sopánkodot, jaj aj jo ember, ugyan mé törte má ösze azt a szép rózsás kosot. Gyusztyi meg csak anyit mondót, édesanyám meg a kosot sajnája, nem az én fejem ne is vegyenek kentek olyan kosot töbet, hogy mindég eszembe jusék, hogy ésanyám a kosot sajnáta, nem az én fejem. A. akomra ajtó melet a házmegi felö vot a tálas a falba beépítve, olyan 40 centi széles deszka polcok, hogy a tejes fazék is el férjék, a nagyob tálak, amibö etünk, fel votak akasztva a szögre. A konyha elején vot egy kiseb vak ablak, aba vot a so, paprika. A ház háta felőli oldalon vot a kemence szája, a konyha: letetek két veres téglát, rá tétek két darab vasat, amivel a kocsikereket szokták ráfolni, ugy hiták ráf darab, vagy 30 centi hoszut, azt nevezték konyhának, ara teték az öntőt vaskaszront, alata tüzeltek, ha nem a kemencébe főztek. Ot a konyhán befütöték a buboskemencét, ot maj d meg fagyot, mig fütöt, de oda be egésznap jo meleg vot. A házba a búbos a faltuolyan távol ságra vot, hogy ot elfért egy gyerek aludni. Ugy szokták mondanyi, ha a kiseb gyerek foglalta el a böcsöt, mo kifiam te má majd a sutba hász. jo meleg is vot a sutba. A buboskörü padka vot téglábu, be tapasztoták, bemeszelték minden Szombaton rendesen, minden házná a patkára tarka pokrocvot teritve, azt is mgok szöték az aszonyok. azon ültek körű a búbos melet Télen a melegen. Az egyik sarokba vot az ágy, a másik felő az asztal meg a loca. olyan 40 centi széles jo erősdeszka, jo erős lábak alá csinálva, a patka meg az ágyközt anyihely vot, hogyha kel elférjék egy bölcső, hátru meg egy kiseb ágy. Akor még átalfásak votak a házak, a milyenk is. a mestergerendán tartoták az emberek nálunk is a dohányt a salangos zacskóval, mert j őfelérték. ha nem fogadót szot a gyerek, lekapták a salangos zacskót, akor már szalatak a sudba, féltek a salangos zacskotu, mer cipet az nagyon, pipaszurkálo is vot rajta. Olyan jo nagykandur macskának a bőribül gyártoták az emberek maguknak, kirojtozták, azé csipet. A házajtón is csak fa kalincs vot, belürőkivel madzag, azt is maguk fonták az aszonyok kanderbü. belüről vot jo erőskalincstarto, belement a kalincs, betétek kezel, kívülről meg felhúzták a madzagai, hogy kinyíljék az ajto. Azé danolta egyszer, Jancsi bátyámnak vot egy jo vices jo pajtása, ot is hált az oba, a Jancsi mindent kitanát, mindég nevetük. Haén nékem százforintom vona, az ajtómon aranykalincs vona. De mivel hogy nincsen, fából van a kilincsem, madzaga huzoja. át is vete aszt az egész fiataság. Danolták a fonóba, ot is csak fakalincs vot az ajtón, a pitar ajtón meg jonagy tokos fazár, aval zárta be az ajto nyitó a fonóba az ajtót, mikor elment az egyik csapat legény, mikor a másik csapat rángata kivel a madzagai a kalincsot, kiment, beeresztete azokat, újra bezárta, mikor meni akartak, kiment kinyita, kieresztete, újra bezárta, mig másik csapat nem gyöt. a suhanc gyerekek, akik még nem járhatak a fonóba, elmentek, megrángaták a kalincsot, de mikor kiment az ajtonyitogato jány, elszalat, azt nevezték kosárnak, az szégyen vot, pironkodott, jaj kosarat atak.