Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XIII. L. PAPP ZSIGMOND - Dévaványa / Békés m./

A. szobában ültették el a kotlókat télen, kasokban az ágy alatt, kanapé alatt, mert a szobában volt a keltetésre megfelelő meleg Ott nevelték télen a kiscsirkéket is, valamék világos sarokban deszkával elkeritve, elnyűtt zsákokat teregetve alájok, hogy meg ne fázzanak és a kotló fel ne kaparja a szoba földjét. A szegényebb ember, kinek nem volt megfelelő disznóólja, kismalacot is behordta nagy hidegben, mig nem erősödtek. A macskának bejárása volt minden házba, de kutyának seholse, még a konyhába se. Az 196 0-as évektől tért hódított, hogy a kiscsirke-libafélét a keltetőüzemtől vásárolják vagy hozatják. Ma már kevés helyen és keveset keltetnek a házaknál 42, A takaritás módjai: Minden reggel ki kellett seperni. Télen kemence befütés után. És napközben is szemetelő munkák után. Az ágynemüket általában két-három hetenként mosták. ( Persze voltak, akik egész éven át se, de nem ez volt az általános.) A dunnáról és párnákról lehúzták a huzatokat, továbbá a lepedőket. A karton ( fekete-piros mintás volt) ágyteritőket is mosták nagyünnepekre. Karton ágyteritők kb. az 1920-as évekig voltak. A fehérnemű vagy alsónemű váltása szigorúan minden vasárnap történt, ebben nem volt különbség szegény és gazda között. Csak a koldus nem váltott vasárnaponként tisztát (és nem volt ünneplő ruhája) . A felső ruhát, vagy viselő ruhát (ma már leginkább itt is munkaruhának mondják) nemigen mosták. Ha sáros lett, tiszta időben ledörzsölődött róla, legfeljebb ha a községbe bementek, ledörzsölték morzsolt csutkával. De foltozni agyonra foltozták, A lyukas ruha szégyen volt ( kivált a háziaszszonyra.) A falakat évente kétszer, tavasszal és ősszel kívülről betapasztották, ahol a tapasz levált vagy leválóban volt. Tiz-tizenöt évenként lefejtették mind és általános, újra tapasztást adtak kívülről, mert akkorra már a tapasztás teljesen elérett ( az esőktől, időjárástól). Belülről birta építéstől összeomlásig, ameddig nem nyersült fel Es évente kétszer újra meszelték kivül-belül a falakat. Őszszel, az őszi esők beállta előtt és tavasszal Húsvétra Mert várták a locsolókat és egyéb vendégeket, ezért pont Húsvétra, 45. A lakóhelyiségek világítása ma már villany. Pet rój o mos lámpás csak nehény. Az 1950es években még kb. fele-fele arány volt a villany és petróleum A petróleum lámpa az 1910es évek körül kezdett jobban terjedni. Kéviből ( Turkevéről) hordták a petróleumot és lámpát a gazdák. Ványán akkor még ilyent nem árultak. Azelőtt az olaj-mécs volt, ami az istállókban az 19 20-30-as évekig tartotta magát, mert nem volt olyan veszélyes, robbanékony, mint a petróleum Meg olcsóbb is volt, önellátó an lehetett hozzájutni: a gazda napraforgót, vagy tökmagolajat üttetett. A szegényember pedig nyáron nem világított semmivel. Mig látott dolgozott, csillag-holdvilág mellett vacsorált, mire kivirradt ki is gyalogolt a munkahelyre.