Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

K. CSILLÉRY KLÁRA: Szobabelsők. A válaszok alapjául szolgáló kérdőív

22. Volt-e szokásban más ünnepi alkalommal is különleges teritésmód ( pl. húsvét) ? Ha ilyen lenne, kérünk lehetőleg fényképet. 23. Volt-e szokásban temetés éjszakájára a halottnak teríteni, italt készíteni az asztalra? Mit tartottak erről? 24. Az asztal közelében lógott-e a falon, vagy volt-e beépítve faliszekrényke? Milyen volt, kérünk leírást. Kérjük megjelölni a helyét az alaprajzon. Elnevezése? Mit tartottak benne? Mely személyek ( férfi, nő) tárgyát? Kik nyúlhattak bele, s kiknek volt ez megtiltva? Ha a szekrényke szent szobrokkal volt berendezve ( "Máriaház", "-hajlék", "cella") , kérünk lehetőleg fényképet, vázlatot a berendezéséről, továbbá leírást a tárgyakról, megadva a Mária-ház létesítésének időpontját és amennyiben ismeretes, a berendezés tárgyainak a korát, eredetét is. 25. Milyen alkalmakkor, illetve mely évszakokban étkeznek és étkeztek a szobabeli állandó asztalnál? Tudakoljuk meg a bekövetkezett változásokat. Milyen volt az ülés rendje az asztalnál? Ki ült az asztalfőn, ki tőle jobbra, balra, szemben? Emlékeznek-e olyan szokásokra, hogy az asszonyok nem ülhettek le az asztalhoz? Hol álltak ez esetben az étkezés alatt? Kérünk vázlatot az asztalnál való hétköznapi ültetés mai, illetve korábbi rendjéről. Amennyiben nyáron nem szobabeli asztalnál, hanem a szoba közepére ( vagy a konyhában, udvarra) kitett alacsony, könnyű asztalszék körül lenne szokás enni, ugy kiegészítésként az emellett szokásos ültetésrendet is kérjük. Ültek-e az ilyen asztalszék mellé puszta földre? Amennyiben kerek vagy négyszögletes lapu, három vagy négy bevert lábu asztalszéket használnának, kérünk róla fényképet üresen és használat közben. Kérjük a tárgy elnevezését is feljegyezni. 26. Hány éves kortól ülhetett a gyermek a szobabeli nagy asztalhoz? Mióta változott meg ez a szokás? Felnőtt ( férfi, nő) milyen idős kortól nem ült már az asztal mellé? Hol evett az asztalon kivül étkező gyermek és idős személy? Volt-e ebben kivétel karácsonykor vagy más alkalmakkor? 27. Miben változott meg a szokásos ültetésrend egy vagy két vendég érkezése esetén? Mely szabály szerint, hova ( a házigazdától jobbra, balra) ültetik le a vendéget az asztalhoz ( férfi, nő, rokonság foka) ? Kérjük leírni a házigazda által megadott szabályt, és kérünk vázlatot a megfigyelt konkrét esetekről. Vegye itt figyelembe a gyűjtő azt is, hogy őt - ha nem a családba tartozik - hová ültették le első alkalommal, gyakori látogatások alkalmával, étkezéskor stb. 28. Milyen az ültetésrend számos vendég esetén ( disznótor, névnap, bucsu, keresztelő, kézfogó, lakodalom, tor stb.) ? Szokásban volt-e, hogy az asszonyok a férfiaktól elkülönítve üljenek? Volt-e ez alól kivétel ( pl. a menyasszony) ? Hogyan változott meg ez a szokás? Ha sikerül jelen lenni egyes ilyen ünnepi alkalmakkor, kérünk vázlatos rajzot minden egyes konkrét eset ültetésrendjéről, a személyek rokonsági fokának, a családhoz való viszonyának, az ünnepi alkalomkor betöltött tisztségének a jelzésével.