Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XII. VEREBÉLY KÁROLYNÉ - Tiszakécske / Bács-Kiskun m./

járatnál van. A Mohácsiéké nincs már meg, eltört ( porcelán) . 39. Az óra az ágy és a kuckó között volt. Rózsás, húzós körtével. A törülközőt az ajtón lévő fogason tartották. Kendervászon, piros csíkkal, vagy pamutvászon. Disztörülköző nem volt. 40. Cserépedény felszerelése a szobának nem volt. Ezeket a konyhában tartották. 41. A megszegett kenyéren kivül élelmiszert nem tartottak a szobában. Macskán kivül állat sem mehetett be. Kivétel a kotlós volt, amikor ült. Egy adatközlőt ismerek, akinek januárban már mindig kikelt a csirkéje. Az ágy alatt nevelte őket: szénamurvát szórt az ágy alá és deszkával elkerítette. 42. Augusztusban volt a meszelés ideje. Akkor mindent kihordták a szobából. Palát, ház földjét megtapasztották. Hetenként mázolták a földet - szombaton volt a napja - fehér homokkal fölszórták, hogy a cipő sarka ne törje föl. Hétfőn és a hét többi napjain söpörtek és fellocsolták a ház földjét. 43. Petróleumlámpával világítottak. Amikor meggyújtották, azt mondták: dicsértessék a Jézus. Volt olajos mécses is; ezt vitték, ha kamrába stb. mentek, A meggyújtott lámpát az asztalra tették, napközben a sublaton volt a helye. A lámpaüveget naponta törülgették száraz ruhával sohasem mosták. XII-3. ábra. A szoba "hátsó része'