Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)
XI. GÉMES ESZTER - Balástya / Csongrád m./
Belső nyil alá sokra, has-szaggatásokra dohány levelet karácsonyi mézzel meg kentek és akár a karácsonyi abrosszal, akár a selyem jegy kendövei körül fogták, megszűnt a fájdalom 21. Karácsonyi asztal alá egy kis kéve szénát, keresztbe rá kötözött kokoricát, kosárba búzát, eszt helyezték az asztal alá. "Jézuska jászolja". Egész újévig, ahol a Jézuska jászola volt, oda söpörték a szemetet befelé, hogy a haszon befelé jöjjön, újév napján a karácsony estéjén bedobott almát a kútból ki vették, mindenki kapott belőle, hogy abban az évben egészséges legyen. Ugyan ugy a Jézuska jászlát is apró, nagy jószág közt felosztották, hogy azok is egészségessek legyenek. Az asztal alatt gyúlt szemetet a földeken szét szórták, hogy bő termés legyen. Ugy az ötvenes évek óta nincs szokásban. 23. A halotat mikor ki vitték a kocsival, bent össze söpörték a szemetet, utánna dobták, hogy vissza ne járjon. Mikor a temetésről haza mentek, leültek a "halott torban" enni, első dolga volt a házi gazdának minden eledelből a halott részére kiszedni, meg egy üveg bort is mellé tenni. Ha hamarossan nem ment koldus arra, akinek oda adják, ki vitték a sirhalmára, ott el ásták. Egy hétre lett "etetés" neki csinálva. Az ugy történt, hogy finom ebédet készitettek, főleg amit a halott legjobban szeretett. Erre meg hivtak 5-6 koldust, azokkal meg etették, bor is volt; a halott ruháját is nekik ajándékozták. Ha halotthoz mentek virasztani, az ablakon be nézni nem volt szabad, mert aki be nézett, "sárgaságba" esett. Halottas háznál a tükröt is be vonták a gyássz jeléül. A halottól haza érve, azonnal kezet kellett mosni, hogy semmi féle bajt be ne vigyen. A halott meg jelenését harmadik éjeire várták. Aszt a szappant, amivel a halotat meg fürdetek, el tették, mert a fekélyes sebeket, ha azzal mosták, el muH. 25. C S ak télen evett a földmives asztalnál. Az asztal főn ült a gazda, az szelte a kenyeret, ahány személy volt, anyit, kisebb nagyobb darabokat. Olyan eyés nem fordulhatott elő, hogy kenyér szeles után az "asztali áldást" fel álva el ne mondják, étkezés után meg a "hála adást". A gazda bal oldalán ült a felesége, annak az el maradhatatlan kicsi az ölében, itt tanította mindenből enni. No meg csak enyi volt a tartogatás ideje. Nagyobb gyermekek a másik padon, szemben a gazdával is volt két személyes pad, negyedik oldalához két székre lehetett ülni. Mindig a legöregebb lány szóigált fel, ennek leülni nem lehetett. Mivel kerek paraszt-tányérok voltak, a kezében tartotta a tányért és ugy evett. Az asztalhoz ülést ugy oldották meg hogy akinek a köldöke el éri asz asztal lapját, az oda ülhet, ez sok okot adott a veszedelemre, mert a fiatalabb, ha nagy növésű volt, hamarabb oda ülhetett. Eszt aztán módosították azzal, hogy aki a rendet ki vágja bandába, az is oda ülhet.
