Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XI. GÉMES ESZTER - Balástya / Csongrád m./

Az ablak függöny karton anyagból volt, középen hasítva, két ujnyi srég fodorral; ha laktak benne, valamilyen szines selyem vagy nemzeti szinü szalaggal bokorra derékon átkötötték. Az ablakban leginkább vőfély vagy vendég, selyem bimbós művirágokat, névnapi virágot raktak ki. Igen kedves jelenet volt, mikor a legényes háznál a lakodalomba kapott lány virág volt kitéve. Az a lány már tudhatta, hogy annál a háznál az egész családnak tetszik. És még ha utánna május fát is ültetett az ablak alá, az már kérőnek be számított. T.i. régente a lány csak ugy ment el a lakodalomba, hogy vendég virágot vásárolt, olyant, amely a kalapját félköralakban átfogja. A lányt az első táncossá, ha el hívta, annak fel tűzte, ezért egész éjjel foglalkozni kellett vele. Csak selyem virágot vásároltak, mert a papir-virágot, volt olyan dölyfös legény, hogy le vette és le taposta. Ha valamit vétett a lány a legénynek, le taposta az a selyem virágot is. Amint fentebb irtam, az dicsőség volt, ha a lány meg tudta, hogy a virága a legény ablakába van. Ugy a húszas évekkel kezdődött az élő virág tartása az ablakban, főleg muskátli, rozmaring Kertben leginkább mirha, bazsalyikom, borsfü, liliom, mályva, ezek gyógyvirágok. Az ablakban még tengeri hagymát ( ez is gyógy) is tartottak, gyomor baj ellen, meg üvegben piócát, a fájós részre raggaták. A függönyt fűzfa vesszőre húzták, két szeget vertek a falba, arra tették. Anyám 19 46 halt el, csak azután változtattam a régieken, 9. Az ajtók anyaga deszka, a diszessebb ajtó, amit apám a mult században csinált, csinyvágóval sugarasra, amelyek srégen vannak illesztve, és alol futnak a sarkaik össze. ( Ez még meg van.) Nyitási módja; belől fa nyelv, ki fúrva, arra kóc-madzag be fűzve, csomó kötve rá, ki dugva az ajtón furt lyukon, ez a bejárati szerkezet. Nyárára az ajtón vagy rongy-pokrócot, mert eszt a szél nem birta el csapni, vagy lengébb anyagot, legyek ellen. 10. "Nagy-ház", tiszta szoba, itt nem alusznak, nem étkeznek, innen csak meszeléskor vagy lakodalomra rakodnak ki. " Kisház" alvásra, étkezésre, nappali munkákra ez való. "Komra" élelmi-szer tartásra, vagy a padlás feljáró oda be van épitve. 11. Ma már csak az öregek hívják igy, nagyobb igazságé, nem is igen van fiatal a tanyán, falukba, városokba el húzódnak, ők már igy beszélnek: "össz-komfort", ""nappali", "háló", "gyermek szoba", "fürdő-szoba" stb. 12. Ahogy ősöm öse 1830 berendezkedett, aszt én törtem meg 19 50 ben. 13. Mi vissza menőleg mind földmivesek voltunk, semmi nem változott.