Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

X. HORVÁTH SÁNDOR - Miske / Bács-Kiskun m./

X-8. ábra. Helyi iró asszony irása után kivarrt un. slingéros vánku s. a felesleges, használaton kívüli ágynemük, s ezt letakarták csipkés vagy slingelt ( kivarrott) ágyteritövei, s a már leirt lécezésre helyeztek legalább egy disz dunnát és 3-3 diszvánkost. Ezek egyik oldala lyukas himzéssel volt díszítve, ennek mintáját helyi iróaszszonyok írták. Ez alá színes kék, piros anyagot helyeztek, igy szépen mutatott a luggalt hímzés. Ezt a lányok és asszonyok varrták ki finom sifonokra. Az ágypárnák szine egyező volt, de soronként változott ennek mintázata. A használt háló ágyakban volt rendesen három vánkos, egy, de esetleg két dunna. Csíkos kék, rózsaszín huzattal. Ezt minden esetben letakarták piros, fekete vagy fehér mintázatú ágyteritővel. Volt hely későbben, ahol drágább, különböző szinü ágyteritőt is használtak. 30. A gyermekágyas asszony az első ágyban kapott helyet. Ezt a gerendákra akasztott háziszőttes vászonnal elfüggönyözték. Elkészítését az édesanya vagy az anyós végezte nászasszonya segítségével. Ma ezt már nem csinálják. Rontás ellen a menyaszszonyi koszorú egy részét helyezték az egyik vánkos (vánkus) sarkába. A csecsemőt először közvetlen az ágy mellé állított, egy oldalon karfával ellátott mosó székre helyezték, toll párnára. Igy az anya a legkisebb mozgással jutott hozzá. Később az ágy mellé helyezett bölcsőbe tették. Régen ennek oldalai nem voltak rácsosak. 31. Katisátor név alatt már leirva. 32. Heverőül a kecskelábas ágyat, de főleg a pokróccal teritett kemencepadkát használták.