Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

X. HORVÁTH SÁNDOR - Miske / Bács-Kiskun m./

8. Az ablakok anyaga fenyőfa, festetlen, barna, sárga, piros szinüek voltak. Filvig Mátyás nevti kalocsai asztalos volt a készítője, akitől piaci alkalmakkor vásárolták meg. Ez mindig szimpla volt, két szárnnyal, két-két vagy három-három részes ablakszemmel. Farámában építették be a ház falába, s befelé nyilottak. Méretük különböző volt. Átlagos méretük ugy 60 x 80 cm Az utcai ablakon szokott lenni rámába helyezett kétszárnyas fatábla ( spaléta) . Az utcai szobában az ablakokat az un. asztal s ároknál helyezték el, egyet az utcára, egyet az udvarra nézőt. Igy nemcsak az utcán járókat, de a házba igyekvőket is látták. Később az utcára két ablakot helyeztek. A hátsó szobában egy vagy két ablak volt, s az udvarra néztek. Mihály bácsi csakis üvegezett ablakokra emlékezik. Párafelfogó cserép vályucskát használtak. Ezt néha maguk faragták ki nyárfából. Rongyot helyeztek ezekbe, amelyekből reggelenként a felszívott vizet kicsavarták. Az ablakokban szerették a muskátlit, ezt már inkább a nagylány gondozta, de oda helyezték a tengeri h agymát is, amely orvosságul is szolgált. Régen az utcára néző ablakba szenteket is szoktak helyezni, amelyektől a ház és lakói áldást reméltek. Későbbi időkben ezek a ház kőhomlokán e célra épített vakablakba kerültek. Mihály bácsi házának homlokzatán ma is látható a fenti céllal állított Mária szobrocska. A függönytartó fa- vagy vaspálca. De voltak olyanok is, amelyeknek két végén esztergályozott disz volt. Ezt a vásárban szerezték be. Az ablak fölé vert két kampósszögre helyezték, s erre akasztották az egy vagy két szárnyas függönyt. A függöny anyaga könnyű, átlátszó, különböző szinü, tüllszerü anyag, módosabb helyeken a csipke. Célja a szobába való belátás csökkentése, no meg annak díszítése. Csak kinyitható ablakokra emlékezik, pedig sok ablakot és ajtót csak a miskei kőmives mesterek csináltak, mert ők ehhez is értettek. Szellőztetés inkább az ajtón át történt takarításkor vagy a téli estéken, amikor többen összejöttek a házban, s az ünnepi petróleum lámpa a romlott levegőtől már alig égett. Világításra általánosan az általuk termelt és kisajtolt napraforgó olajat használták. Mécses = kahanyec. Ennek gyenge fénye mellett beszélgettek a hosszú téli estéken, vagy az asszonyok kendert fontak, a férfiak esetleg kosarat, szakajtót kötöttek. Nyáron éjjelre az udvari ablakot nyitva hagyták, de tüllszerü anyaggal vonták be, hogy a legyek, szúnyogok ne jöhessenek be, de ők az udvarról jövő zajt meghallják. Azt több helyen látta, hogy télen az ablakok alja és oldalai sárral be voltak tapasztva, hogy a hideg be ne jöjjön. Ma ez már nincs. A házakon dupla ablakok, a maiakon pedig már hármas ablakok díszlenek. Már a fa és szénfütéses kályhák is kikerültek a házból, s bevonult az olaj kályha