Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

56. Nagy Kálózi B., 1941. 72-73. 57. A loptikát Kisorosziban is használták, S.gy* Szentendre-szigeti kétkerekű jármüvekhez 1. Gráfik I., 1971. 74-75. 58. Az atyafitagadd az Alföldön szórványosan sokfelé ismert. Első emlitését Bélapátfalváról /Borsod m./ találjuk. Vö. Istvánffy Gy., 1895.288. /Nyr. XXIV/. 59. Szinnyei J., 1893. I. 1155; Verpelét - Takács L., gyűjtése Ethnologiai Adattár 3037. 46; Galgamácsa Gönyey S., 1940. 38. NÉ.; kólika alakváltozatát a Fertő mellékén, kőié alakját Érsekújváron jegyezték fel. 60. Szinnyei J., 1893. I. 1055, 1177, 1327. A káré elterjedtségét saját helyszíni tájékozódásunk nyomán ismerjük. 61. Gs. Bogáts Do, 1943. 141. /

M

1640: két ökröt taligástól"/. Itt valószínűleg nem eke taligára kell gondolnunk. 62. A huculoknál a karuca kétkerekű kis kocsit jelent. Vö. Falkowski

. J., 1937. 59. o3* Berg

. G., 1935. 156-157. A taliga balkáni elterjedtségét már emiitettük, vö.45. jegyzet /Albánia, Macedonia, Bulgária, stb./. L. még Vakarelski

. Ch., 1969. 131-133. 64. Moszynski

. K., 1929. I. 644§.; Bökönyi S., 1956. L. még Soproni S., 1954; Soproni S., 1956; Bona I., 1960; Fettich N., 1969. Szélesebb művelődéstörténet keretbe ágyazva* Tarr L., 1968. 103-105. 65. Györffy I., é.n. 214. 66. Az utóbbi tipust nem a taligából, hanem egy szánféléből származtatják. Vö. Birke

tSmith

. K., 1969. 201.