Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

44. Nopcsa P., 1923-24. 67., 2. térkép-ábra. 45. Moszynski

. K., 1929. 644§. Szól a taliga ázsiai elterjedtségéről is* L. ehhez Gegeschidze

. M., 1956. 46. Berg

. G., 1935. 106, 110-111. Berg megrajzolja a taligák ázsiai elterjedtségét is. 47. Tarr L., 1968. 171-176. Nem foglal állást egyik jármütipus magyarországi túlsúlya mellett sem. 48. Herman 0., 1910; Ecsedi I., 1911; Balogh I., 1965, 1966. Herman és Ecsedi vitája a debreceni fogatokról több mint tudománytörténeti jelentőségű. 49. Balogh I., 1965. 161-162; 1966. 75 , 240. 50. Márkus M., 1938. 213-215. 51. Bodgál F., 1960. 525. 1. kép. Számos részletében eltér a debreceni, nyíregyházi taligáktól, amit a kétkerekű jármüvek monografikus feldolgozásánál figyelembe kell venni,de itt nincs jelentősége. A 18. századtól Miskolcon is adatolható a fuvaros-taligás foglalkozási réteg létezése. 52. Katona I., 1961. 56-57, 63. 53. Kovács J., 1901. 247; Tárkány-Szücs E., 1961. 42. /Vásárhelyi testamentumok./ Hódmezővásárhelyi kereskedő 1785-ben irt testamentumában boltját, portékáját, 2 lovát, kocsiját, talvigái

át feleségére hagyja. 54. Szeremlei S., 1911. IV. 240. /Hódmezővásárhely története./ Bemutatja a gyékény bor itéku pásztortaligát Vásárhelyről. Hasonló forma a Kiskunságban is ismeretes. 55. Ligeti L.. 1962. 151. 121. jegyzet. /A mongolok titkos története/; Tarr L., 1968. 101, 104-105. A Volga-menti mongol nomád lakókocsihoz, formájához 1. u.ott 139. kép.