Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

taliga, paraszt-taliga, fuvaros-taliga/, szerkezetét, méreteit, alkatrészeinek elnevezéseit irták le az egymást korrigáló kutatók, de Balogh István nagyszabású összegező tanulmányából a taliga jelentősége is világossá vált. Debrecenben a 18. század elejétől az I. világháborúig a helyi és a kisebb távolságra való teherszállítás fő eszköze a fuvaros-taliga volt, a szekeret inkább a távolsági szállításban alkalmazták. A taliga- sok száma néha megközelítette a szekeresekét

, s a 18. század végétől kezdve mindig meghaladta a 100 főt. A debreceni taliga nyomtávolsága megegyezett a szekérével, kerekének átmérője 2 collal meghaladta a szekér hátsó kerekének átmérőjét is.^ A debreceni taliga példájára leírták a nyíregyházi, majd a miskolci taligát is. A nyíregyházi paraszt-taliga

, amit a fuvarosok használtak, formára megegyezett a debrecenivel. A személyszállító fédères taligá

nak két változata volt: a tanyai nagygazdák gazdataligá

ja és a városban használt fiáker taliga

. Miskolcon a taliga használata valószínűleg a szőlő- és bortermeléssel függött össze, a jármű személyszállító változata nem alakult ki. A miskolci taliga is kétrudu, lőcsos alkalmatosság volt, amit egy ló húzott.Taligáink fontos jellegzetessége, hogy a ló hámfával, istránggal huz, s nem a rudnál fogva. Kétkerekű jármüveink dél-alföldi formáiról, elnevezéseiről a kubikoskordé néprajzi kérdéseiről Katona Imre munkája nyújt eligazítást. Meggyőz arról, hogy olasz mintára /apróbb módosításokkal/ az 1890-es években meghonosodott kubikusaink kezén egy billenő szekrényes kétkerekű jármű, amely eltért a korábbi taliga féléktől.^

2 Lényeges, hogy a földszállításra specializált kordé ládája deszkafalu, hátul felhúzható deszka súbsr

e