Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Pusztainé, Madár Ilona: Szekérkészités és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban

össze a két alkatrészt. Akadt olyan szegény ember, akinek nem volt külön taliga

, és félvágás szekere, hanem csak egy volt, s ezt használta mindenre. Az olyan szekéren kiemelhető fergettyü volt,

s az eplényre vascsapok voltak erősitve, azzal szoritotta le a félvágásszekér lajtorjájának állát. Mikor taligaként használta szekerét, visszaszerelte a férgettyüt a rőkoncával, az eplény

en lent lógott az oldaldeszka alját felszorító vascsap /10. a-b. ábra/. ' G. SZKKfrELÓ 1. Tengely A szekérelő tengelye anyagában, formájában, készítési módjában, szerepében teljesen megegyezik a szekérutó tengelyével. Mindössze annyi a különbség, hogy ennek az alkatrésznek bemólyitik, és kifúrják a közepét a nyujtóvóg, ill. a derékszeg számára /11. a-b-c. ábra/. 2. Eplény A szekérelő eplényének anyaga, formája,szerepe, mérete azonos a szekérutóéval, annyiban különbözik csupán, hogy a nyújtó részére itt félkör alakura faragják a lyukat,ós sokkal nagyobbra a nyujtóvégnél, hogy fordulhasson a szekér eleje /12. a-b-c. ábra/. 3. igas Az első ágast ugyanúgy bükkfából készitik, mint a hátulsót, mérete is körülbelül megegyezik, de mig a