Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

tás, csavarás; tekercs' ..." /Benkő L.

: 1961. 303./. kontyfésü: 290-291. o. "kordovány": kordovánbőr, a szattyánnál finomabb, színesre festett. '

/Horváth Z.

: 1943. 106./ Vándorszó, amely a magyarba valószínűleg az olaszból került /1405 körül tűnik fel/. 'Finom, kikészített kecske- vagy juhbőr'. Nevét a spanyol Cordoba várostól kapta, ahol az arab uralom idején fejlett bőripar alakult ki /Benkő L.

: 1970. 574./. "koszorú": a/ haj koszorú 309. o. V fejdísz: 303-304. o. "félkoszoru": 303-304. o. "tornyos koszorú": 303. o. - A koszorú /1323/ ismeretlen eredetű szó /Benkő L.

: 1970. 589./ "ködmön": 95-96. o. és 123. o. - A ködmön szó a magyarban ótörök eredetű, vagy esetleg kun-besenyő /Bárczi 0.

: 1963. 47. és 126./. köldökfásli: 261. o. A fásli /'pólya'/ latin szóból /Bakos 1966. 153./. "kötén": kötény v. köténypótló. L. kötényfélék. A kötény szó a finnugor szókészletbe tartozó köt igéből képzett. Bégebben ^lőkötŐ nevet viselt ez a ruhadarab, majd a mohácsi vész és a felvilágosodás kora között alakult ki a kö tény szó./

Bárczi G.

: 1963. 20., 253./ kötényfélék: 119-120., 263-265. o.

416 férfi kötény:

395 köténypótlók: 256., 259., 262. o. "kötő": madzag, szegő szalag. Ma m*.r sokszor csak díszítő célú madzagra mondják. Bizonyára elvonás egy korábbi "kötő madzag"-féle alakból. "kutyorgat", "kutyorgató zsinór": 80. o. - A Magyar Tudós Társaság

: 1838. közöl "kunkorodik" jelentésű kutyorodik alakokat Nyugat-Dunántúlról. Az Ormánságban a kapuvárihoz teljesen hasonló jelentése is van a szónak: "kutyorgat

" 'zsinórkacskaringókkal ellát' /Kiss G. - Keresztes K.

: