Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

lején. Testrésznév átvitele a ruhára. Vö.: begy népies, tréfás jelentése: "női mell, kebel". /Bárczi G-. - Országh L.: 1959 - 19 62./ bör: a finnugor szókészlet tagja /Bárczi &.

: 1963. 19./. borkapca: 118. o. bőrmelles: 96. o. bőrnadrág: 131. o. "bros": 301. o. A bross francia sző /Bakos F.

: 1966. 75./. "brüss": plüss, 42. o. A plus a XVIII-XIX. sz.-ban került be nyelvünkbe a németből /Bárczi 0.

: 1958. 101./"bucsus kép": 301. o. "bugyogd": 286-287. o. "A bugyogd elnevezés egy korábbi •bugyogó nadrágféle szerkezetből elvonás, amely e ruhafajta bő, buggyot vető jellegére utalt." /Benkő L.

: 1967 . 38,2./ "bunda": 120. o. Bizonytalan etimoldgiáju szó /1723/. /Benkő L^: 1967. 389./ "búzakalász": ágas, rezgő, ezüstszinü fémszálak müvirágcsokorhoz. "cejg": 44. o. "cajg

. cájg

. cejg ... l.<Cérnázott fonalból készült> olcsd, sürü, merev pamutszövet." /Bárczi 0. Országh L.

: 1959-1962./ - "cájg - bajor-osztrák eredetű szd ... a Zeug-bdl." A cejg alak más dialektusbdl került át, mint a cájg /Benkő L.

: 1967. 409./. "celi korona": 303. o. "czepelés": 100. o. /1. még: "cipellő"-nél/ "cicfarok": 306-307. o. A hajfonat elnevezése a macskafarokhoz való hasonlóság alapján. Ez a megnevezés-fajta a Dunántúl északi és déli sávján ismert, MNA. "cifra hajfonás", "cifrán kerékbe fölrakott haj": 307-308.0. "cipellő": 118. o. Középkori latin szó, eredetileg cipellős

. cipellés

. majd szóelvonással cipellő /Benkő L.

: 1967. 444./. cipőfélék /női/: 294-295. o. "fogas cipő": 295. o.