Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

a XVI. sz. közepéről van adat a szónak ilyen alakjáról: atlaczot /Kumorovicz L.B. - M.Kállai É.

: 1959. I. 131./ "babos": pöttyös. A magyarban belső keletkezésű, származékszó /

Benkő L.: 1967. 208./. "báb": derékoánt /nöi/ szoknyán, ruhán "bajusz": 1522 óta van rá adat, ismeretlen eredetű szó /Ben kő L.

: 1967 . 220./. bajuszviselet: 154. o. bakancs: 134. o. "bakló": bojt, cafrang. Ebben a jelentfisében ma nyelvjárási szó, a népi gombkotőszakma mesterségszavából. 1831-ben tűnik fel. Ismeretlen eredetű /Benkő L.

: 1967. 223./. "bárson": bársony. Ótörök eredetű szó, eredetileg 'selyem' jelentéssel /Bárczi G.

: 1963. 47./. "barna": 236-237. o. "A szó a régiségben és részben mai nyelvjárásainkban is mai köznyelvi 'barna* jelentésénél sokkal tágabb értelmű: voltaképpen a sötét-nek a szinonimája." /Benkő L.

: 1967. 253./ "begy": 1. "bögy" "beliner": gyapjufonal, berliner fonal "békaránc": 59. o. "békaszáju": 78. o. "bélűt szoknya": "bélelt szoknya", 1. a szoknyaféléknél "bísíg": bőség /pl. ruhadaraboké/ "bocskor": 295-296. 1. Ismeretlen eredetű szó /Benkő L.

: 1967. 317./. "bodor": 78. o. "bokárselem": brokátselyem, &1. o. "bokréták": 304-306. o. "viaszbokréta": 304-305. o"golós bokréta": 305-3Ö6. o. "bokros": bőven ráncolt, húzott, terebélyesen buggyosodó ruhadarabok illetve az ilyenekbe való öltözködés jelzője. "bokros ing": 271., 272. és 274. o. "borsólik": 60'. o. "bögy/gyentő/": mellrósz /huzott/, betoldás a /női/ ruhák e-