Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

496. Kiss S.

: 1823. 64.: "a ruházatra nézve ... a» Répczemellékiek legczifráhhak." - Kiss J.

: 1833. 31. '97. Drindczy Gy.

: 1830-1847. 37. is a csornai viseletet emeli ki: "Egy földes asszonyságon is alig van több értékű ruha, mint egy csornai, barbacsi, bő sárkányi menyecskén." - A csornai viseletről ezt irja Sandy D.

: 1939. 76.: "a régmúlt időkben inkább egyszerű volt, mint diszes ... az érdekes és szines csornai népviselet a 18. század legvégén és a 19. században hordott magyar ruha, melyet még századunk első két évtizedében is gyakran lehetett látni..." 'lényegében igaza van Sandy Dezső

nek, mert ezen a vidéken a XVIII-XIX. sz. fordulójára változott meg a felsőruházat, vált gazdagabbá, sokszinübbé a viselet. De olyan összetetté, amilyennek az 1920-as évekig ismerték, csak a XIX. sz. vegén vált a csornai viselet is. 498. Györffy I.

: 1956. 47. 499. "Zentralhaus für Volkskunst

": 1954. 5.: kifejezetten a feudalizmushoz köti a népviselet fogalmát: "Volkstrachten entstanden also im Feudalismus und spiegeln dessen gesellschaftliche Verhältnisse, iáit dem eindringen des Kapitalismus und der damit verbundenen Zersetzung der im Feudalismus entstandenen gesellschaftlichen Gruppen beobachten wir auch den Verfall der Volkstrachten, die eine Erscheinungsform dieser Gruppen waren." Magyarországon viszont ? kapitalizálódással virágzanak ki a népviseletek. Talán a magyar kapitalizmusnak feudalizmussal terhelt volta okozta ezt? 500. Fél E.

: 1942. 135.: egy hajdani összefüggő dunántúli kultúrára utaló viseleti sajátosságnak tartja azt, hogy "az ősi, testen viselt vászon ruhadarabok nagy általánosságban megmaradtak az ezek tetejébe kerülő ujabb ruhák mellett, illetve alatt, szemben az olyan viseletterületekkel, ahol a felső ruhákkal párhuzamosan változik a testi ruha is." Erre a területre aztán beékelő-