Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

mikor már a felső- és a kékgatyát elhagyták..." 396. MA 397. Élő D.

: 1937. 98. 398. Györffy I.

: 1956. 53. a 40. ábra aláirása: "legények aratókoszoruval, félünneplő öltözetben. A jobbszélső legény surcát feltűzte." 399. Felsőrészes, pruszlikos szoknya volt W'tnyéden is, de korábban elmúlt a divatja, mint Kapuvárott. Kőnyban is volt "puruckás alsószoknya" /MNA/. Szanyban "a régieknek vót, hogy a purucot hozzávarrták a szoknyához. Édesanyám azt mondta, hogy ugy nem szépen áll, a puruc is csúszik ide-oda a szoknyával." - Burgenlandi párhu-zam: Harter. H.

: 1957. 174. 400. Harter. H.

: 1958. 171-172.: a welgersdorfi táncviseletből a képét is közli. 401. Nváry A.

: 1908. 131.: "kar-keztyü, egy a csiklóra szines pamutból kötött ruhadarabocska sohasem hiányozhatik" télen a fiatal nők viseletéből, Pilinyben. 402. Vő. például:

Bátkv Zs. - Györffy I. - Viski K.: 1941. I. kötet 355., az ábrával. - Fél E.

: 1936. 23.: a stájer Brustfleck-kel veti össze a magyar bundamelleseket. Az általa közölt képhez a Szanyban és Szilben viselt,könynyü, piros kelméből /szövetféléből/ varrt "melles" hasonlít a legjobban a Rábaközben. 403. Ismert hagyományos népi női övek az erdélyi veretes bőrövek, vagy a zsinórövek, különösen Torockó vidékén. Fémből készült a XVI-XVIII. sz.-ban a "pártaöv" /Szabó K.

: 1934. és 1938./. 404. Harter. H.

: 1958. 119-120. 405. Fél E.

: 1936. 29. 406. Fél E.

: 1942. 102. 407. üiváryné Kerékgyártó A

.: 1937. 66. - Ordód-Babaton is volt ilyen kéregfejkötő /LisztM 61.73.1 ltsz./, vagy Győr megyében pl. Tápon. 408. üiváryné Kerékgyártó A.

: 1937. 67.